Erdészidőben gondolkodva – a folyamatos erdőborítás felé a Balaton-felvidéken

A Balaton-felvidék erdei eleve száraz, szélsőséges termőhelyi viszonyok között élnek, az elmúlt évek egyre szélsőségesebb és nehezebben kiszámítható időjárása pedig további kihívások elé állítja őket. A Bakonyerdő Zrt. Balatonfüred térségében mintegy 1500 hektáron olyan erdőkezelési módok alkalmazását tervezi, amelyek hosszú távon a folyamatos erdőborítás fenntartását és az erdők ellenálló képességének növelését szolgálják. Az Erdőmánia új videója azt mutatja be, hogyan valósulhat meg mindez a gyakorlatban.

A Balaton-felvidéket alacsony csapadékmennyiség és magas hőmérsékleti értékek jellemzik. Az itt található erdők között sok az egykorú, viszonylag homogén állomány. Hosszú távon ezért az a cél, hogy változatosabb kor- és fajösszetételű, többszintes erdők alakuljanak ki, amelyek jobban képesek megtartani saját mikroklímájukat, és ellenállóbbak lehetnek a szélsőséges környezeti hatásokkal szemben – olvasható a Bakonyerdő Zrt. közleményében.

A folyamatos erdőborítás azt jelenti, hogy egy adott területen az erdőborítás folyamatosan fennmarad, miközben az erdő különböző korú és méretű fái, az újulat, valamint a cserje- és lágyszárú szint egyaránt jelen vannak. Ennek egyik lehetséges formája az örökerdő üzemmód, de más erdőkezelési módok is szolgálhatják ugyanezt a célt.

A most zajló erdőtervezés során a térség erdeinek egy jelentősebb részén örökerdő, illetve faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok bevezetését tervezik. Az érintett terület nagysága mintegy 1500 hektár, míg korábban 400–500 hektárnál kisebb terület tartozott ezekbe az üzemmódokba.

„Itt nem feltétlenül az a cél, hogy nagy mennyiségű és jó minőségű faanyagot termeljünk, hanem az, hogy maga az erdő fennmaradjon. Általában is igaz, hogy az erdőkezelés fő célja az erdő fenntartása, de ilyen szélsőséges körülmények között ez különösen fontos” – fogalmazott Váradi József, a Bakonyerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi főmérnöke.

A változás azonban nem egyik napról a másikra, és nem egyetlen nagy beavatkozással történik. Az erdészek az állományban megkeresik és kijelölik azokat a vitális és jellemzően ökológiai szempontból értékes fákat, amelyek hosszú távon is a területen maradhatnak, és természetes úton biztosíthatják az utánpótlást, az erdő fennmaradását. Figyelik a természetesen kialakuló lékeket, az újulat megjelenését és fejlődését, szükség esetén pedig ápolási munkákkal segítik a fiatal fákat. A cél, hogy az egykorú, elegyetlen állományból fokozatosan többkorú, elegyesebb és szerkezetében is változatosabb erdő alakuljon ki.Ehhez folyamatos figyelemre is szükség van.

Az erdő állapota, a természetes újulat megjelenése, az egyes fák fejlődése és a változó klimatikus körülmények egyaránt meghatározzák, mikor és milyen beavatkozás indokolt. A monitoring ezért az erdőkezelés fontos része: a szakemberek az erdő természetes folyamatait követve határozzák meg a következő lépéseket.

Mindez „erdészidőben” mérhető. Vajai Dániel, a Bakonyerdő Zrt. Balatonfüredi Erdőgondnokságának erdőgondnoka szerint egy egykorú, elegyetlen állomány többkorú és elegyes erdővé alakítása ezen a területen akár 50–60 évig is eltarthat. Az átállást ezért idejekorán el kell kezdeni: a következő évtizedekre szóló feladat során a ma meghozott döntések eredményeit sok esetben már a következő erdészgenerációk láthatják teljes egészében.

A most bemutatott szakmai munka annak a korábban megismert együttműködésnek is a folytatása, amely az elmúlt években a Bakonyerdő Zrt. és a helyi civilek között alakult ki. Az Erdőmánia előző epizódja azt mutatta meg, hogyan jutottak el a kezdeti bizalmatlanságtól a párbeszédig és a közös célok kijelöléséig. Az új rész már arra keresi a választ, mit jelent mindez az erdőben: milyen apró, tudatos és egymásra épülő lépésekkel lehet évtizedek alatt változatosabb, ellenállóbb erdőszerkezetet kialakítani, és hosszú távon fenntartani a Balaton-felvidék erdőborítását.