Nyilvánosak a kórházi fertőzések adatai: ezt mutatja a statisztika az elmúlt három évben Nagyatádon
Hosszú évek után csütörtök este fordulópont következett be a hazai egészségügyi adatok nyilvánosságában: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) egy tavaszi kormányhatározatnak megfelelően mindenki számára kereshetővé tette a kórházi fertőzések országos adatbázisát. Így mostantól intézményekre lebontva látható, hol milyen gyakran fordulnak elő az egészségügyi ellátással összefüggő megbetegedések. A nyilvánosságra hozott adatok alapján a Nagyatádi Kórház statisztikailag egyre biztonságosabb képet mutat, ám az adatok mögé nézve a mintavételezési gyakorlat némileg árnyalja a helyzetet.
A közzétett adatsorok egyik legfontosabb indikátora a Clostridioides difficile (CDI) nevű baktérium okozta fertőzések száma. Ez a kórokozó kifejezetten az egészségügyi ellátás során terjed, és a kórházi fertőzések egyik leggyakoribb okozója. Az ilyen esetekről az intézményeknek jogszabály alapján 14 napon belül kötelező jelentést tenniük.
Országos szinten a helyzet lényegében változatlan volt az elmúlt három évben: az egészségügyi ellátással összefüggő CDI fertőzések száma 2023-ban 6824, 2024-ben 6880, 2025-ben pedig 6772 volt a hazai intézményekben.
Ezzel szemben a Nagyatádi Kórház esetszámai évről évre csökkentek:
- A regisztrált esetek száma a 2023-as 19 fertőzésről (amelyből 17 az intézményben szerzett, 2 pedig behurcolt volt) 2024-re 11-re (8 benti, 3 külső), majd 2025-re mindössze 8 esetre (7 benti, 1 külső) zsugorodott.
- A 10 000 kibocsátott betegre jutó fertőzések aránya a 2023-as 39,2-ről 2024-re 23,1-re, 2025-re pedig egészen 17,0-re esett vissza.
- A kórházban töltött időre, azaz 100 000 ápolási napra vetítve a fertőzések száma a 2023-as 20,4-ről tavalyra már csak 8,6-ra csökkent.
A javuló statisztika értékeléséhez elengedhetetlen a székletmintavételi arány vizsgálata. A fertőzéseket csak akkor lehet regisztrálni, ha az orvosok célzottan mintát vesznek a gyanús eseteknél, és azt laboratóriumba küldik.
Az NNGYK hivatalos módszertani magyarázata ezen a ponton egyértelműen fogalmaz: „Általánosságban a magasabb mintavételi arány kedvezőbbnek tekinthető, mivel aktívabb és következetesebb diagnosztikai gyakorlatra utalhat.”
Ha megnézzük a hazai első szintű aktív fekvőbeteg-ellátó intézmények hivatalos összehasonlítását, a következő számokat kapjuk:
- Az intézmények középső 50 százaléka (az úgynevezett interkvartilis terjedelem) 1,2 és 4,1 közötti mintavételi aránnyal dolgozik (1000 ápolási napra vetítve).
- A medián érték – amelynél a kórházak fele többet, fele kevesebbet tesztel – 2,4.
- Ehhez képest a Nagyatádi Kórházban a tesztelések száma évről évre csökkent: 2023-ban 1,1; 2024-ben 0,9; 2025-ben pedig már csupán 0,6 tesztelés jutott 1000 ápolási napra.
A 0,6-os nagyatádi adat a hivatalos grafikonon egyértelműen a „kedvezőtlenebb”, piros zónába esik. Ez az érték a negyede az azonos típusú kórházak középértékének (2,4), és feleakkora, mint a középmezőny legalsó határa (1,2). Ahol pedig ennyire kevés, a hazai minimumot (0,2) súroló mintavétel történik, ott papíron értelemszerűen a rögzített fertőzések száma is alacsonyabb lesz.
A kiugróan alacsony tesztelési arányok ellenére van egy adat, ami alapján az intézmény teljesítménye hivatalosan is pozitív elbírálás alá esik. Ez az úgynevezett SIR mutató, amely a betegek összetétele alapján megmutatja a statisztikailag várható fertőzések számát. A 2025-ös érték Nagyatádon 0,35 lett, amely szignifikánsan alacsonyabb az elvárt 1,0-es országos szintnél.
Bár elsőre csábító lehet az adatokat látva teljesítményük alapján összehasonlítani vagy rangsorolni az intézményeket, a szakemberek szerint ez szakmailag kifejezetten hibás megközelítés lenne. Az NNGYK hangsúlyozza: a nyilvánosságra hozott adathalmaz nem alkalmas kórházi rangsor felállítására, és a közzétételnek nem is ez a célja. A hatóság szándéka a megelőzhető fertőzések visszaszorítása és egy egymástól tanuló egészségügyi rendszer kialakítása, nem pedig az egyes intézmények megbélyegzése.
A rangsorolás azért sem lehetséges, mert a fertőzési mutatókat számos egyedi tényező befolyásolja: a kórház profilja, a kezelt betegek általános állapota, a beavatkozások összetettsége, valamint az is, hogy az adott intézmény mennyire intenzíven keresi, vizsgálja és jelenti a fertőzéses eseteket. Egy adatokat lelkiismeretesen szolgáltató, sok súlyos, legyengült beteget ellátó nagy kórház fertőzési számai törvényszerűen rosszabbak lesznek, mint egy kisebb intézményé. A kettőt tehát nem lehet közvetlenül összevetni – a számok elsősorban arra valók, hogy az adott kórház a saját korábbi eredményeihez képest mérhesse a fejlődését.
A Nyilvánosak a kórházi fertőzések adatai: ezt mutatja a statisztika az elmúlt három évben Nagyatádon bejegyzés először Atádhír-én jelent meg.