FruitVeB: az elmúlt fél évszázad leggyengébb almatermése várható idén (MTI)
Magyarországon az elmúlt fél évszázad leggyengébb almatermése várható, míg az EU-ban az utóbbi tíz év második legalacsonyabb termése prognosztizálható. Az árak ennek ellenére „megmagyarázhatatlanul” nyomottak, a piaci helyzet lehangoló, a termelők elkeseredettek, illetve a sorozatban rossz évjáratok miatt anyagilag és pszichésen is kimerültek – közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet.
Az idei hazai almatermés kifejezetten gyengének ígérkezett: a szezon kezdete előtt, július végén készített felmérés alapján mindössze 130-140 ezer tonnára prognosztizálták a szüretelhető termést, melyből mintegy 50-60 ezer tonna lehet étkezési alma, 70-80 ezer tonna pedig ipari alma. Ez az elmúlt fél évszázad leggyengébb magyar almatermése, ami még alulmúlja a tavalyi – anno ugyanezen jelzővel illetett – 170 ezer tonnás termést is – írja honlapján a szervezet. A jelenlegi – bár sajnos évről-évre rohamosan csökkenő – terméspotenciál mellett egy jó évjáratban még tudnunk kellene 400-500 ezer tonna termést betakarítani, vagyis egy normál évjárathoz viszonyítva az idei terméskiesés mértéke 70%-ra tehető.
A jelentős veszteség hátterében az áprilisi és májusi fagykárok állnak, mely önmagában is legalább 60%-os terméscsökkenést eredményezett volna, de további mennyiségi és minőségi kárt okozott a tavasz óta tartó aszály és a nyári hő-, illetve sugárzási stressz. A kilátások augusztus folyamán sem javultak, sőt a fojtogató aszály és hőség miatt tovább „olvadt” ez a szerény mennyiség is.
A várt termés azt jelenti, hogy a mintegy 350 ezer tonnányi hazai feldolgozó kapacitás (melynek 85-90%-a a sűrítmény célú léüzemi kapacitás) mindössze 20-25%-ára lesz elegendő alapanyag, míg a 100-110 ezer tonnára becsülhető étkezési alma piacot (melyből 70-80 ezer tonnát az áruházláncok tesznek ki) 50-60%-ban tudják kiszolgálni. Szomorú és „siralmas” folyamat a hazai alma folyamatos térvesztése a belföldi piacon, ami együtt jár az import drasztikus térhódításával. Ez a jelenség elsősorban az étkezési alma piacán jelentkezik, mert az pótolható importból, míg több százezer tonna ipari alma behozatala teljesen gazdaságtalan lenne, így a feldolgozók nyersanyag nélkül maradnak, ami egyenes út a kapacitások leépülése felé.
Az Európai Unióban is gyengébb a termés az átlagosnál (1. táblázat): a megelőző öt év (2021-2025) 11,4 millió tonnás átlagtermésével, illetve a piaci egyensúlyi mennyiségnek tekinthető 10,5-11,0 millió tonna terméssel szemben mindössze 9,5 millió tonna az európai uniós prognózis. Ez azt jelenti, hogy 1,0-1,5 millió tonnával kisebb a várt termés, mint amennyit a piac fel tud venni. Mint minden évben, idén is jelentős bizonytalanság van az EU termését és piaci árait meghatározó lengyel termésben (tavaly augusztus elején is 3,3 millió tonnát prognosztizáltak a végleges 3,8 millió tonna helyett), jóllehet egy 500 ezer tonnás becslési hiba számottevő hatással tud lenni az árakra. Ez a több éve gyűrűző bizonytalanság most már egyre inkább kedvezőtlen módon manipulálja a piacot.
Mindezek azt jelentik, hogy Magyarországon szinte minden idők egyik leggyengébb termését fogják betakarítani, de az EU-ban is az elmúlt tíz év második legalacsonyabb termésével állunk szemben.
