A mostani aszályos időszak önmagában nem jelent különleges problémát egy sekély tó számára – mondta Jordán Ferenc hálózatkutató biológus a Válasz Online-nak adott nagyinterjúban. Szerinte egy ilyen tó életében természetes, hogy időnként jelentősen lecsökken a vízszint, szélsőséges esetben pedig akár ki is száradhat.

Egy sekély tó néha kiszárad, néha lemegy a vízszintje, az élőlények ezt megoldják, sőt, igénylik

– fogalmazott a szakember, aki a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet is vezette egy ideig.

Nem alpesi tó a Balaton

Jordán szerint a valódi gond az, ahogyan a Balatonra tekintünk. Ahelyett ugyanis, hogy sekély tóként kezelnénk, olyan elvárásokat támasztunk vele szemben, mintha egy egészen más adottságú tó lenne.

A gond az, hogy a Balatont úgy kezeljük, mintha egy alpesi tó lenne, egy 300 méter mély, kristálytiszta vizű tó, és nem vagyunk hajlandóak elfogadni olyannak, amilyen.

A biológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a Balaton átlagos mélysége mindössze körülbelül 3,5 méter, és a klímaváltozás miatt a melegebb, szárazabb időszakok várhatóan gyakoribbá válhatnak.

Szerinte ezért hosszú távon az is kérdéses, mennyire ésszerű a tó partjára olyan beruházásokat telepíteni, amelyek a jelenlegi vízállapotok fennmaradására építenek.

Bölcs ember egy átlagosan 3,5 méter mély, időnként kiszáradó tó szélére valószínűleg nem is épít ingatlant, főleg melegedő és szárazodó klímában, ha hosszabb távon gondolkodik.

A Velencei-tóval is ugyanez a helyzet

A hálózatkutató biológus szerint nemcsak a Balaton esetében nem akarjuk tudomásul venni a természetes adottságokat. A Velencei-tó példáját is felhozta, ahol szerinte szintén azzal kellene számolni, hogy a sekély tó vízszintje természetes módon jelentősen változhat.

„De mi úgy bánunk vele, mintha a Garda-tó szélén lennénk, és nem vagyunk hajlandóak felfogni, hogy ez egy sekély tó. A Velencei-tó dettó.”

Az interjúban szóba került az is, hogy a kormány korábban jelentős összeget fordított a Velencei-tó vízpótlásának kidolgozására. Jordán Ferenc erre úgy reagált: „Csak sajnos a tanulmány nincs sehol.”

Nem a vízpótlás a megoldás

A Balaton esetében rendszeresen felmerül, hogy más vízfolyásokból – például a Drávából vagy a Rábából – kellene vizet vezetni a tóba. A hálózatkutató biológus azonban határozottan ellenzi ezt.

Jordán szerint a megoldás egyrészt rendkívül drága lenne, másrészt komoly kockázatokkal járna, és legfeljebb átmenetileg kezelné a problémát. Ráadásul szerinte azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a víz elvételének helyén is felléphet vízhiány.

Ha a tendencia az, hogy minden egyre szárazabb és egyre kevesebb a víz a Kárpát-medencében, akkor a vízpótlással mit csinálunk?

– tette fel a kérdést.

A biológus szerint ahelyett, hogy mindenáron a korábbi vízállapotokat próbálnánk fenntartani, inkább ahhoz kellene alkalmazkodnunk, ahogyan a környezet változik.

Már megint szembe megyünk a természettel. El kell fogadni a változásokat, alkalmazkodni kell hozzájuk.

Jordán Ferenc szerint ez nem feltétlenül jelent kizárólag veszteséget: az alkalmazkodásban gazdasági lehetőségeket is lehet találni. „Ebben is vannak lehetőségek, van üzlet, lehet siker” – mondta a Válasz Online-nak.