Tótvázsony: tudatos településbővítés új utcákkal

A Balaton-felvidéken található Tótvázsony lakosságszámára a lassú növekedés a jellemző. A település vezetése tudatosan, új utcák nyitásával és építési telkek kialakításával törekszik arra, hogy a lakosságszám elérje azt a szintet, amikor a közintézmények gazdaságosabban tudnak működni. Szükség lenne több nagyléptékű fejlesztésre, amikre önerőből esély sincs – derül ki a polgármester beszámolójából.

Sipos Ferenc a HírBalatonnak elmondta, jelenleg 1450-an élnek a faluban. A lélekszám növekedés a beköltözőknek köszönhető, akik érkeznek az ország minden részéről. Az Alföldről, Észak-Magyarországról, de még a Balaton-partról is költöztek már ide emberek, zömében fiatal családosok. Az egyik óvónő például Debrecenből, egy másik Nyíregyházáról érkezett, és szolgálati lakásban laknak. Külföldiek érkezése nem jellemző. Az elmúlt húsz évben legfeljebb 4-5 külföldi nyugdíjas költözött a faluba, amelybe – ahhoz képest, hogy egykoron sváb falunak számított – 10 százalék alatti a magát németnek vallók aránya.

A falu tudatosan törekszik a bővülésre: 20 évvel ezelőtt megnyitott egy új utcát, 5 éve egy újabbat, és a tervek szerint 2 év múlva még egyet nyit, aztán többet nem. Az új utcákon telkeket alakítanak ki.

Ezek az utcák körülbelül húsz év alatt épülnek be teljesen. A terv az, hogy kialakuljon egy stabil 1700-1800-as lakosságszám, aminél megfelelő létszámmal lehet működtetni a közintézményeket, és el tud tartani boltot, szolgáltatókat

– mondta Sipos Ferenc. Hozzátette, a lassú bővülés nem okoz gondot a víz- vagy áramellátásban, nem úgy, mint azokon a nagyvárosok melletti településeken, ahol a robbanás-szerű növekedés miatt már olykor akadoznak a közműszolgálatások.

Nálunk se minden téren 100 százalékos az áramellátás. A szolgáltató nagyobb napelemek estében, vagy háromfázisú áram igénylésekor időnként azt mondja, néhány év múlva tudja teljesíteni a kérést, de az alapszolgáltatás rendben van – fejtette ki a polgármester.

Tótvázsony központja négy falu közös hivatalának (Barnag, Hidegkút, Vöröstó), és rendelkezik egyházi fenntartású általános iskolával, továbbá óvodával, bölcsődével. Az utóbbiakat már bővíteni kellett a növekvő gyereklétszám miatt.

Munkalehetőség akad bőven a környéken

A sok új üzemmel is rendelkező Veszprém mindössze 15 kilométerre van a településtől, az aktív korú emberek 90 százaléka oda jár dolgozni. A közeli Nemesvámoson szintén sok az üzem, főleg a méretéhez képest, így ott is adódnak munkalehetőségek. A Balaton-part a szezonalitása miatt nem annyira vonzó a helyiek számára, mint munkahely, tömegközlekedés is alig van arra – a polgármester beszámolója szerint.

A turizmus Tótvázsonyra nem jellemző, bár a kerékpáros turizmus fellendülése itt is egyre jobban érezteti hatását. Magánszállásüzemeltető nemigen akad, de a falunak van egy szállodája, a Cseri Kastély, amely már nem annyira aktív, árulja is a tulajdonosa, és van német kézben lévő Bakony panzió, ami viszont jól üzemel. Így akad az önkormányzatnak némi idegenforgalmi adóbevétele, és pár nagyobb vállalkozásnak köszönhetően iparűzési adóbevétele is.

Ez segít, hogy legyen elegendő forrásunk a napi működésre, karbantartási feladatokra. Egy 20 millió forintos önerős fejlesztésnek így se tudnánk nekivágni – mondta a faluvezető.

Szolgálati lakás van, de jó lenne több és bárlakás is

A falu öt szolgálati lakással rendelkezik, Ezeket hivatali alkalmazott, iskolai tanár és óvónők lakják, az egyik pedig szociális központként üzemel.

Nagy szükség lenne a felújításukra, gondolkoztunk is azon, hogy induljunk a BFT erre a célra kiírt pályázatán, végül nem éltünk vele, mert a szükséges 20 százalékos önerő is túl sok lett volna. Maximum 5-10 százalékos önerőre vagyunk képesek – mondta a polgármester.

Az önkormányzat megkapta a posta régi leamortizálódott épületét. Abban is van egy 20-30 éve nem lakott, borzasztóan lepusztult szolgálati lakás.

Nagyon jó lenne forráshoz jutni a rendbehozatalához. Egyrészt a fiatalok miatt nagy szükség lenne szociális bérlakásokra, de újabb szolgálati lakáskánt is hasznát tudnánk venni – fogalmazott Sipos Ferenc.

Az elmúlt évek fejlesztései

Az elmúlt években megtörtént az iskola szigetelése, valamint az óvoda, bölcsőde bővítése, korszerűsítése. Az önkormányzati hivatal energetikai korszerűsítésére és járdák építésére, felújítására is sor került. Kiépült a bicikliút Tótvázsony-Nemesvámos között – sorolta Sipos Ferenc, miben jutott előre a falu.

A fejlesztések többnyire támogatási forrásból valósulhattak meg. A falu legfeljebb pármillió forintos önerővel rendelkezik, amit leginkább járdák rendbetételére, kialakítására fordítanak.

Amikre leginkább szüksége lenne

Tótvázsonyban a legsürgetőbb két nagyon rossz állapotban lévő út felújítása lenne, de akad még 2-3 olyan út is, amik bár valamivel jobb állapotban vannak, de azokra is költeni kellene már. Újabb járdák építésére és a régiek felújítására sosincs annyi forrás, amennyire szükség lenne – mutatott rá a polgármester.

Mint mondta, nagyon-nagyon fontos lenne az óriási épületegyüttesből álló iskolájuk belső komplex felújítására. Ez többszáz millió forintos forrást igényelne, amire önerőből semmi esélyük. Szeretne a falu új orvosi rendelőt is építeni, meg egy új kultúrházra is szükség lenne – fogalmazódnak meg a vágyak.

A falun túlmutató, de az életét nagyban befolyásoló beruházásokról is szó esett. Sipos Ferenc szerint a 77-es út fejlesztése Veszprém és Tapolca között egyre sürgetőbb, mert dinamikusan nő rajta a forgalom és egyre több a baleset.

Fontos lenne bringaút megépítése Nagyvázsony és Balatonfüred irányába, ami vármegyei szintű fejlesztés kéne, hogy legyen -, mert jelenleg csak Veszprémig van jó bringaút.