Szakértő: Hogyan szerettessük meg a zöld döntéseket a turizmusban?

Hogyan szerettessük meg a zöld döntéseket? Ehhez a turizmus szereplőinek két új szót és a mögöttük rejlő szemléletet is meg kell tanulniuk: ecotainment és gamification – írja a kreativ.hu-n megjelent cikkében Éskovács Péter marketing és kommunikációs szakember, a Balatoni Turizmus Szövetség kommunikációs tanácsadója.

Jutalmazzuk a vendéget

A hazai zöld kommunikáció egyik leggyakoribb hibája, hogy a bűntudatra épít. A vendég azt hallja: kapcsolja le a villanyt, takarékoskodjon a vízzel, óvja a bolygót. A szállodai szándék érthető, de ez a módszer ritkán hatékony. Ezért egyre több helyen más irányból közelítik meg a problémát. Az úgynevezett ecotainment lényege, hogy a környezetvédelem nem áldozatként jelenik meg a szállodában, hanem olyan választásként, amelyhez pozitív élmény kapcsolódik.

Vannak már például olyan hotelek a világban, ahol jutalmazzák azt, ha valaki tömegközlekedéssel érkezik. Ezekben a helyi termelői piacra szóló zöld kuponokat adnak, vagy akár egy reggeli kávéval ösztönzik az ökotudatosabb utazást. Ennél a megoldásnál a lényeg nem az, hogy a vendég mit veszít, hanem az: mit nyer. A jó döntés maga válik jutalommá.

Tegyük játékossá a bolygó megmentését

A másik szemlélet, amelyet a hazai turizmus szereplőinek érdemes megismerniük, a gamification. Ebben a megközelítésben a játékosság jóval több, mint egyszerű szórakoztatás: inkább az egyik legerősebb eszköz lehet arra, hogy a turistákban új szokásokat alakítsunk ki.

Az ember játékos lény. Ebből indul ki ez a zöld ügyeket támogató koncepció is. Van olyan hotel, ahol piros-sárga-zöld fényben világít a zuhanyrózsa használat közben – a piros jelzés arra figyelmeztet, ha túl sok meleg vizet használunk. Más helyeken szobai applikáció segítségével lehet például digitális fát nevelni azzal, hogy észszerűbben használjuk a klímát.

Ezeknek a megoldásoknak a legfontosabb tanulsága kommunikációs szempontból az, hogy a vendéget nem szembesítik a hibájával. Nem azt üzenik: „rosszul csinálod”, hanem lehetőséget adnak arra, hogy egy jó döntés sikerélménnyé váljon.

A vendég akár fizet is azért, hogy jót tegyen

A kulisszák mögött, a szállodák mosodáiban is hasonló változás zajlik. Az úgynevezett „opt-in” rendszer lényege, hogy az ágyneműt és a törölközőket nem mossák ki automatikusan minden nap. A vendég maga dönthet a cseréről, ezért pedig „zöld” hűségpontokat kaphat.

Ezekkel a virtuális érmékkel vásárolni lehet például wellnessbelépőket, vagy akár arra is beválthatók, hogy a szálloda a vendég nevében fát ültessen a környéken. Az ilyen játékos megoldások azért működnek, mert a környezettudatosságot kiveszik a kötelesség kategóriájából. A zöld pontok gyűjtése így nem fegyelmezési eszköz lesz, hanem részvétel egy új játékban.

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a vendégek szívesen kapcsolódnak be az ilyen kezdeményezésekbe, amelyekben nemcsak elszenvedői, hanem alakítói is lehetnek a változásoknak.

Az adatok azt is megmutatták már, hogy a pszichológiai alapú ösztönzők nemcsak a vendégek elégedettségét növelik, hanem mérhető eredményt is hoznak. A zöld rendszerekkel 35–50 százalékra nőhet az önkéntes takarítás-lemondások aránya, a szobai energiafelhasználás pedig 10–20 százalékkal csökkenhet. Ráadásul a piackutatások rávilágítanak arra is, hogy a fiatalabb turisták– különösen a Z és az Y generáció – hajlandók akár 10 százalékkal magasabb szobaárat is kifizetni olyan helyekért, amelyek hiteles és élményszerű fenntarthatósági narratívával bírnak, nem pedig üres greenwashing szöveggel operálnak.

Ettől a szemlélettől azonban a hazai gyakorlat még fényévekre van,  elsősorban az itthon szállodaipar nehézségei miatt – írja a szakember.

A teljes cikk ITT érhető el.