Így tombol a hőség: térképre tették az eddigi hőhullámokat (sonline.hu)
Összegyűjtötték, hogy melyik vármegyében hány áldozata volt az extrém forróságnak az elmúlt években. Térképre tették a hőhullámokat, ebből leszűrhető, hogy mi vár ránk az idei nyár hátralévő részében – írja a sonline.hu.
Megvizsgálták, hogy hazánkban hol volt olyan brutális nyári forróság az elmúlt években, ami halálos áldozatokat is követelt. Meglepő eredmény született, benne Dél-Dunántúl, és Somogy helyzete különösen elgondolkodtató. Nem azokban a megyékben volt a legnagyobb a többlethalálozás 2015 és 2025 között, ahol a legmagasabb volt a nyári hőmérséklet – derült ki az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatóinak tanulányából. A kutatók a HungaroMet, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján 2015 és 2025 között, heti bontásban elemezték a hőhullámokat és a halálozási adatokat mind a 19 megyében és Budapesten. A legtöbb hőhullámos hetet Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyében regisztrálták, ahol a május-szeptemberi időszakban évi átlagban két-három héten is előfordult tartós, éjjel-nappali hőterhelés.
A Dél-Dunántúlon furcsán alakult a hőhullámok okozta halálozás. Míg Tolnában 35 százalékos többletet regisztráltak, Somogy, Veszprém, Zala és Vasban egyáltalán nem volt többlethalálozás. Baranyában azonban ismét magas értéket jegyeztek fel, mert náluk 28 százalékkal több halálesetet jegyeztek fel a kánikula idején, ami összefüggésbe hozható a tartósan magas hőmérséklettel.
Minden év újabb melegrekordokat hozott egészen a 2010-es évek közepétől. Somogyban is egyre magasabb hőmérsékleteket mérnek nyaranta. Ebben a globális trendek mellett Somogy vármegye sajátosságai is szerepet játszanak. A domborzati viszonyok, különösen a Balaton közelsége befolyásolja a helyi klímát. A Balaton víztömege mérsékelheti a hőingadozást, de bizonyos helyzetekben, például anticiklonális időjárás esetén, a tó feletti páratartalom növelheti a hőérzetet, és hozzájárulhat a magasabb hőmérsékletek kialakulásához.
– Évről évre magasabb napi csúcshőmérsékletet mérhetünk, és egyre hosszabban tartanak a legmelegebb napok nyaranta – mondta Tóth István, kaposvári növényvédelmi szakmérnök, aki rendszeresen feljegyzi a csapadékokat, és követi a hőmérséklet alakulását. – Bár az éves csapadékmennyiség nem csökken, az eloszlása szélsőségessé válik, száraz és forró nyarakat élünk. Az extrém hőséget egyre nehezebben viselik el az emberek állatok, sőt a növények is.
A hőség különösen az idősekre, a krónikus betegekre, a kisgyermekekre és azokra jelent veszélyt, akik olyan lakásokban élnek, amelyek éjszaka sem tudnak megfelelően lehűlni. Emiatt a kutatók következtetése alapján a hőség elleni intézkedések nem korlátozódhatnak a hőségriadó idején ismételt tanácsokra. Hosszabb távon az egészségügyi és szociális ellátásnak, várostervezésnek és más közpolitikai területeknek is alkalmazkodniuk kell a gyakoribb hőhullámokhoz, hogy csökkenteni lehessen azok egészségügyi következményeit.
A somogyi többlethalálozások alacsonyabb számában az is szerepet játszahat, hogy a Balaton déli partja jól ellátott légkondival. Fonyódon például a 2 196 lakásból 849 klimatizált, ez 38,7 százalék. A legmagasabb arány Siófokon (39,2 százalék), a legalacsonyabb Balatonszárszón (29,9 százalék).
A tó háttértelepülésein ez a szám 20 százalék körülire csökken, például Látrányban 22,1 százalék. Hasonló érték mondható el egy átlagos somogyi városról: Barcson 21,9 százaléknyi a klímás lakások aránya. Csurgón ez a szám már 13,8, Kadarkúton pedig csak 10,7 százalékos. Ha a kisebb települések felé haladunk, Csökölyben 337 házból 16 légkondival ellátott, de szép számmal akadnak olyan kisközségek is, mint Fiad, Tikos vagy Somogyaracs, ahol egyetlen klímaberendezést sem tartanak nyilván.