Szakértő kongatja a harangot: „nem tűr halasztást az új balatoni vízparti szabályozás módosítása!”

A Balaton jövője nem pusztán építészeti vagy turisztikai kérdés, hanem ökológiai, társadalmi és hosszú távú nemzetstratégiai ügy. A tó vízpartját érintő új szabályozás tavaly szeptember végén lépett életbe. A HírBalatonnak nyilatkozó szakértő amiatt kongatja a vészharangot, hogy az új szabályozás hiányosságait minél előbb javítsák ki, illetve vezessenek be moratóriumot. „A késlekedés olyan területhasználati és beépítési folyamatokat indíthat el, amelyek később csak jelentős kártalanítás mellett lennének visszafordíthatók” – hívta fel a figyelmet.

(Fotó: Facebook/Bánkuti Letícia)

 

Huszár Szilvia területrendezési szakértő, területi tervező kifejtette, a Balaton új vízparti szabályozása, a Vízparti Terv és a BATÉK több pozitívuma mellett számos olyan területfelhasználási változást tesz lehetővé, amely nem szolgálja megfelelően a Balaton-part zöldterületi, zöldfelületi és közösségi célú megőrzését.

A szabályozásból hiányzik az integrált, egységes ökológiai szemléletű térségi tervezés, valamint a közösségi és zöld infrastruktúra fejlesztésének következetes rendszere – véleményezte.

Emiatt a szabályozás jelenlegi formájában történő átvezetése a helyi építési szabályzatokba (HÉSZ-ekbe) nem elfogadható, sőt több esetben tovább növelheti a magánhasználatú beépítések nyomását a még megmaradt szabad partszakaszokon.

– a szakember álláspontja szerint.

A térségben a vízgazdálkodási, természetvédelmi, turisztikai, közlekedési és ingatlanfejlesztési érdekek egyszerre jelennek meg. Ezek összehangolása nemcsak települési, hanem térségi szintű gondolkodást igényel. A BATÉK a jellegi formájában erre nem alkalmas, mert többek között a tervezési terület lehatárolása sem egységes elv alapján történt – jelentette ki.

Véleménye szerint a Balaton vízparti szabályozását ezért újra kell gondolni. Rövidtávon gyors korrekciókra, hosszabb távon pedig egy teljesen új, integrált tervezési szemléletre, egy új területrendezési tervre van szükség.

 

Javaslat rövid- és hosszú távú korrekcióra

A BATÉK kormányrendelet rendelkezéseit a Vízparti Terv szerinti keretek alapján az érintett önkormányzatoknak egy éven belül, azaz 2026. szeptember 26-ig át kell vezetniük a HÉSZ-ekbe.

Huszár Szilvia javaslata szerint már most szükség van a BATÉK felülvizsgálatára, és rövidtávú korrekciójára.  Ezalatt egy javasolt intézkedés lehet, ha a jogszabály helyi építési szabályzatokba való átvezetését a kormány felfüggeszti, és párhuzamosan egy időszakos változtatási tilalmat rendel el vízparti részekre, azon belül egyes övezetekre vagy építményfajtákra.

Hosszabb távon a területrendezés nem szűkíthető le pusztán építésügyi szabályozásra. Egy korszerű balatoni területi tervnek egyszerre kell kezelnie a természeti rendszerek működését, a társadalmi folyamatokat, a jogi és tulajdoni viszonyokat, valamint az infrastruktúra és a gazdaság térbeli összefüggéseit

– magyarázta. Hangsúlyozta, a cél nem a kialakult – sokszor szabálytalan vagy hibás – állapotok utólagos legalizálása, a meglévő állapotok megőrzése, hanem egy fenntartható, összehangolt térségi jövőkép megteremtése állami beavatkozással.

 

A BATÉK legnagyobb hiányossága

„A BATÉK első és legfontosabb hiányossága maga a tervezés hiánya” – fogalmazott Huszár Szilvia.

Mint kifejtette, a jelenlegi szabályozás előtt nem készült el a Balaton vízparti területrendezési terv, hiányzik a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásvizsgálat, valamint a tervfázisú szakmai és civil egyeztetések.

Véleménye szerint az elmúlt években a Balaton térsége nem egy közcélú elv mentén végig vitt tervezés,  hanem egyedi beruházói érdekek figyelembevételével alakult. A kiemelt beruházások rendszere, például Balatonaligán, teljesen felülírta a helyi szabályokat, miközben az önkormányzatok, a lakosság és a szakmai szervezetek mozgástere beszűkült.

– Egy ilyen jelentőségű nemzeti táj és ökológiai rendszer működtetése nem történhet eseti kivételek és kiemelt eljárások alapján – szögezte le.

 

„Zöldvisszalépés” a második alapvető probléma

A második alapvető probléma a BATÉK-ban a zöldvisszalépés – fogalmazott a területrendezési szakértő.

Mint magyarázta, a jelenlegi szabályozás több ponton gyengíti a korábbi természetvédelmi és közösségi garanciákat, növeli a beépítés lehetőségét, miközben csökkenti a zöldfelületek arányát.

A BATÉK több korábban zöldterületként, kempingként vagy strandként nyilvántartott területet különleges vagy egyéb beépítésre szánt övezetté sorol át. Ez a zöldfelületek csökkenésével és a burkolt felületek növekedésével járhat! – hívta fel a figyelmet.

Ez sérti az érintettek, valamint a jövő nemzedékek egészséges környezethez való jogát. A témában panaszt nyújtott be az az Alkotmánybírósághoz az Értékmentő Közösségek civil szerveződés támogatásával, valamint az Aligai Fürdőegyesület és a Társaság a Szabadságjogokért segítségével. A beadvány a túlzott beépítésekre, a zöldfelület vesztésre hívja fel a figyelmet, de a probléma jóval túlmutat egy jogvitán – mutatott rá.

A Balaton és partja nem pusztán ingatlanfejlesztési terület, hanem pótolhatatlan természeti tőke. A tó élővilága, vízminősége, mikroklímája és tájképe olyan közös érték, amelynek megőrzése hosszú távon mindannyiunk érdeke is – hangsúlyozta.

 

Nem elegendő cél már a zöld szinten tartás, előrelépés kell

A tervezésnek alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz is: a klímaváltozáshoz, az élőhelyek csökkenéséhez, a vízszint-ingadozásokhoz, valamint a nemzetközi és európai uniós elvárásokhoz, a leendő új hazai klímatörvényhez. Ilyen az elővigyázatosság elve, a „ne okozz jelentős kárt” elve vagy a természet-helyreállítási kötelezettség – magyarázta a szakember.

Rámutatott, hogy a Balaton ökológiai rendszere már ma is sérülékeny: romlik a nádasok állapota, csökken a természetes partszakaszok aránya, nő a burkolt felületek mennyisége, miközben az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb vízháztartási helyzeteket okoz.

Erre válaszul nem elegendő a meglévő állapotok szinten tartása. A még be nem épített területek további beépítését nem szabad megengedni, még akkor sem, ha arra a jogi lehetőség fennáll. Ehhez ki kell dolgozni az építési övezetek visszaminősítési rendszerét is. Növelni kell a szabad és egybefüggő zöldfeleületeket és a vízhez jutás lehetőségét – sorolta.

A Balaton eltartóképessége nem végtelen, ezért elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a jelenlegi turisztikai, közlekedési és közműterhelés fenntartható-e – tette hozzá.

 

A harmadik kulcskérdés

A harmadik kulcskérdésnek a közfunkciók védelmét tartja Huszár Szilvia.

Nem engedhető meg a közösségi használatú partszakaszok további szűkítése. Az elmúlt években több helyen tapasztalható volt, hogy strandok, zöldterületek, kempingek vagy közparkok helyén magáncélú fejlesztések jelentek meg, miközben a szabad parti hozzáférés fokozatosan csökkent – mutatott rá.

Példaként hozta fel a csopaki, egykor a Balatoni Hajózási Zrt. tulajdonában, majd magánkézbe került telek átsorolását

A csopaki kikötő zöldterületének átminősítése különleges területté, továbbá a mellette lévő strandba sorolt telek szintén különleges területté minősítése, a balatonalmádi egykori Neptun strand területének törlése, vagy a balatonkenesei, badacsonytomaji, badacsonytördemici, alsóörsi, keszthelyi, fonyódi, balatonszemesi kempingterületek átsorolása egyéb típusú területté lehető tette ill. teszi a jövőben „turisztikai” rendeltetésűnek titulást apartmanházak, üdülő és kikötő épületek építését. A probléma nem csak építészeti a megnövekedett beépítési intenzitás miatt, hanem a közösségi használat tűnt el – sorolta a közelmúlt hibáit.

Közérdekellenesnek nevezte azon egykori kempingek beépítését apartmanházakkal pl. Balatonszepezden, Balatonakaliban, Balatonalmádiban, amelyek korábban is és jelenleg is kempingterületként szabályozottak..

A Balaton az egész társadalom közös öröksége. A közhasználatot nem szabad formális kategóriává gyengíteni; egyértelműen szét kell választani és szabályozni kell a közterület, közhasználatú, közcélú és közérdekű területek fogalmát és jogi garanciáit – szögezte le.

 

„A helyzet sürgős beavatkozást igényel”

-fogalmazott a szakember. Mint kifejtette, indokolt lenne a BATÉK végrehajtásának felfüggesztése, azaz a helyi építési szabályzatokba történő átvezetés megállítása a felülvizsgálat lezárásáig.

A BATÉK közérdeksértő szabályozásának helyi építési szabályzatba való átvezetése után a visszaalakítás már csak kártalanítással oldható meg, míg a felfüggesztés a meglévő szabályozást tartja meg károkozás nélkül.

Szükség van továbbá a kiemelt beruházási szabályok eltörlésére és a Balaton-partot érintő fejlesztések társadalmasítására. A part menti területeken és a tómederben átmeneti építési és változtatási moratórium is indokolt lehet addig, amíg egy új, tudományos és szakmai alapokra épülő szabályozási rendszer nem készül el – sorolta a legsürgetőbb teendőket. A javaslattal az említett civil szervezetek, továbbá a Kék Ernyő Szövetség is levélben fordult az építésügyért felelős új minisztériumhoz, petíciót fogalmaztak meg.

Rámutatott, hogy az új balatoni szabályozásnak széles körű szakmai, önkormányzati és civil egyeztetésre kell épülnie, nagyobb szerepet adva az egyetemeknek és kutatóintézeteknek is.

A területrendezési szakértő szerint meg kell állítani a parti sáv további beépítését, és elő kell segíteni a természetes élőhelyek helyreállítását. Vizsgálni kell a korábban jogszerűtlen vagy környezetkárosító fejlesztéseket és azok következményeit is. Emellett kiemelt nemzeti vagyonként szükséges kezelni a még meglévő összes állami és önkormányzati vízparti ingatlanokat annak érdekében, hogy hosszú távon is biztosítható maradjon a közhasználat.

 

Más minisztérium hatáskörébe kellene a témának kerülnie?

„A Balaton vízparti szabályozásának valóban az építésügyi és beruházási szemléletű irányítás alatt van-e a legmegfelelőbb helye?” – teszi fel a kérdést a szakember.

Álláspontja szerint a Balaton jövője ugyanis elsősorban nem beruházási, hanem ökológiai, vízgazdálkodási és társadalmi kérdés. Indokolt lenne megvizsgálni, hogy a BATÉK szabályozása inkább egy környezet- és tájhasználati szemléletű kormányzati struktúrához – például az élő környezetért felelős minisztériumhoz – vagy kiemelt nemzetstratégiai ügyként a Miniszterelnökség koordinációjához tartozzon. Ez jobban biztosíthatná, hogy a szabályozás középpontjában ne elsősorban a beruházási érdekek, hanem a természeti rendszerek védelme, a közérdek és a hosszú távú fenntarthatóság álljon – véleményezte.

A Balaton-part jövőjének alapja csak egy új, integrált és ökológiai szemléletű tervezési folyamat lehet. Olyan szabályozásra van szükség, amely nem rövidtávú ingatlanpiaci érdekeket, hanem a tó ökológiai állapotát, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a közösségi érdek elsődlegességét tekinti kiindulópontnak

– summázta Huszár Szilvia.

A kérdés ma már nem az, hogy szükséges-e az újratervezés és egy közérdekű zöld helyreállítási kormányzati intézkedési csomag elrendelése, hanem az, hogy sikerül-e még időben megtenni

– hangsúlyozta.

***

 

A folyamatban lévő településrendezési tervezést itt lehet nyomon követni és lakosként hivatalosan is bekapcsolódni a társadalmasításba: https://www.oeny.hu/oeny/4tr/#/tudastar/futo-folyamatok