Felhőnek nézték a szúnyograjt a Balaton felett
Különös anomáliára lettek figyelmesek a meteorológusok az elmúlt napokban: a Balaton térségében a radarképek vastag esőfelhőket mutattak, holott ennek az égen nyoma sem volt. A rejtélyes „vihart” valójában a balatoni árvaszúnyogok (Chironomus balatonicus) gigantikus méretű, tömeges rajzása okozta, amely olyan sűrű volt, hogy interferenciát idézett elő az időjárás-radarokon.
A szokatlan jelenséget a Vmet.hu szakemberei szúrták ki. Bár kezdetben víz kipárolgására gyanakodtak, kiderült, hogy a minden este kilenc óra körül kezdődő és nagyjából éjfélig tartó radarjeleket a rovarok okozzák. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) és a HungaroMet már vizsgálja az eseményt. Vasas Gábor, a BLKI igazgatója szerint a kirepülés hetekig is eltarthat, ráadásul az invázió évről évre egyre erősebbnek tűnik – írja a Pécs Aktuál.
A vízparti ingatlantulajdonosok, vendéglátósok és nyaralók számára az árvaszúnyog-rajzás komoly kellemetlenséget jelent, ám fontos tisztázni egy alapvető tévhitet: az árvaszúnyog nem csíp. Irtásuk és gyérítésük szigorúan tilos, az önkormányzatoknak sincs rá engedélyük. Ennek oka egyszerű: a Balaton ökoszisztémája összeomlana nélkülük.
A BLKI szakemberei három pontban foglalták össze, miért kell megtanulnunk tolerálni ezeket a rovarokat:
- Az árvaszúnyog-lárvák a vízfenék iszapjában élnek, ahol szerves törmeléket és algát fogyasztanak, ezáltal tisztítják és szellőztetik a meder alját. Később, kifejlett rovarként létfontosságú táplálékot jelentenek a halivadékok, vízimadarak, denevérek és fecskék számára.
- Talán a legfontosabb szerepük a vízminőség védelme. Kikelésükkor rengeteg foszfort és nitrogént vonnak ki a tóból. A kutatók számításai szerint egy-egy ilyen hatalmas rajzás során akár több tonna tápanyagot is képesek a vízből a levegőbe, majd a szárazföldre juttatni. Ezzel természetes módon fogják vissza az algásodást (eutrofizációt).
- Az árvaszúnyog-lárvák rendkívül érzékenyen reagálnak a vízminőség változásaira, így kiváló ökológiai indikátorok. A mostani, kiugróan magas egyedszám arra utal, hogy a tóban ismét növekszik a belső tápanyagterhelés, amely hosszú távon vízminőségi gondokhoz vezethet. Az árvaszúnyogok tehát nem a probléma okozói, csupán a tó beépített „műszerei”, amik figyelmeztetnek a mélyben zajló folyamatokra.
Bár a sűrű rovarfelhők megkeseríthetik a nyáresti sétákat, érdemes úgy tekintenünk rájuk, mint a Balaton apró, fáradhatatlan karbantartóira.
A Felhőnek nézték a szúnyograjt a Balaton felett bejegyzés először Atádhír-én jelent meg.