Szigorúbb büntetések, járműelkobzás és az e-rollerek szabályozása: Társadalmi egyeztetés indult a közlekedésbiztonságról
A hazai utakon tavaly 456 ember vesztette életét, és több mint 4500-an szenvedtek súlyos sérülést közúti balesetben. A tragikus statisztikák és az elektromos rollerek okozta káosz miatt a Közlekedési és Beruházási Minisztérium átfogó társadalmi egyeztetést indított. A 2026. szeptember 9-ig kitölthető kérdőívből kiviláglik: drasztikus szigorítások jöhetnek, amelyeket a lakosság bevonásával szeretnének véglegesíteni.
A kormány célja a szabályosan közlekedők fokozott védelme. Az anonim kérdőív öt fő területet érint, amelyek gyökeresen átalakíthatják a hazai közlekedési szabályokat és a büntetési gyakorlatot.
A tervezet egyik leghangsúlyosabb pontja az illegális utcai versenyzés és a kirívó gyorshajtás (pl. városban 120 km/h, autópályán 200 km/h feletti tempó) szigorúbb megítélése. Jelenleg a szándékos utcai versenyzés baleset hiányában önmagában nem bűncselekmény, és a legsúlyosabb gyorshajtás is megúszható közigazgatási bírsággal. A kérdőív felveti a németországi modell átvételét, ahol az utcai versenyzés önálló bűncselekmény, amely akár szabadságvesztéssel is büntethető, és súlyosabb kategóriába esik a puszta figyelmetlenségből elkövetett szabálysértéseknél.
A szankciórendszer kibővítése keretében progresszív büntetések bevezetését mérlegelik. Ez azt jelenti, hogy a visszaeső szabálytalankodók magasabb bírságot és több büntetőpontot kapnának. A nyugat-európai (pl. svájci, osztrák) gyakorlathoz hasonlóan felmerült a gépjárművek ideiglenes forgalomból történő kivonása, sőt, a többszörösen visszaeső, extrém gyorshajtó vagy ittas vezetők esetében a jármű végleges elkobzása is. Emellett a skandináv mintát követve vizsgálnák annak lehetőségét, hogy a bírság összegét az elkövető jövedelmi helyzetéhez vagy a jármű értékéhez kössék.
A nemzetközi tapasztalatok alapján az átlagsebesség-mérés (Section Control) felére képes csökkenteni a halálos balesetek számát az adott útszakaszokon. A kérdőív kitér arra, hogy a lakosság támogatná-e ezt a módszert a magyar utakon, például az autópályákon. Emellett az objektív felelősség elve alapján kamerarendszerekkel büntetnék automatikusan:
- a buszsávok jogosulatlan használatát,
- a vasúti átjárók szabályainak megszegését,
- a forgalmat jelentősen akadályozó szabálytalan megállást.
Egy népszerűnek ígérkező javaslat alapján a közlekedési szabálysértésekből befolyó bírságok a jövőben nem az államkassza általános bevételeit gyarapítanák. Az összeget kizárólag célhoz kötötten, közlekedésbiztonsági fejlesztésekre (pl. okos zebrák kiépítése, veszélyes útszakaszok átépítése, oktatás) lehetne felhasználni.
A mikromobilitási eszközök, különösen a elektromos rollerek szabályozatlansága azonnali beavatkozást igényel, hiszen a baleseti statisztikákban már a harmadik legveszélyesebb kategóriát jelentik. A tervek szerint nem várják meg az átfogó KRESZ-reformot, hanem soron kívül lépnek. A rollereket végsebességük alapján két csoportra bontanák:
- Kis teljesítményű (25 km/h alatt): a kerékpárokra vonatkozó szabályok lehetnének érvényesek ráuk.
- Nagy teljesítményű (25 km/h felett): a segédmotoros kerékpárokhoz hasonlóan kezelnék őket.
A társadalmi vitában a lakosság véleményét kérik a kis teljesítményű rollerek használatának alsó korhatáráról (12, 14, 16 vagy 18 év), valamint a kötelező bukósisak-viselésről.
A döntéshozók arra kérnek minden közlekedőt, hogy szánjon rá nagyjából 15 percet, és töltse ki az önkéntes, anonim kérdőívet. A társadalmi egyeztetés 2026. szeptember 9-ig tart, a felület a kormányzati egyeztetési portálon érhető el. A felmérés eredményeiből készült összefoglalót a kiértékelés után nyilvánosságra hozzák.
A Szigorúbb büntetések, járműelkobzás és az e-rollerek szabályozása: Társadalmi egyeztetés indult a közlekedésbiztonságról bejegyzés először Atádhír-én jelent meg.