Civil győzelem: ötödször is megsemmisítette a törvényszék a balatonaligai kikötő használatbavételi engedélyét

A Pécsi Törvényszék ismét – immár ötödször – új eljárásra kötelezte Budapest Főváros Kormányhivatalát, és megsemmisítette a Club Aligán létesült kikötő használatbavételi engedélyét – számolt be a HírBalatonnak Bukovszki András, a volt kormányüdülő beépítése ellen évtizedek óta küzdő Aliga Fürdőegyesület (AFE) elnöke.

Az ügy előzménye, hogy az ismert vállalkozókhoz tartozó, új magyar tulajdonosok megjelenését követően, 2020 augusztusában az előző kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősítette a volt kormányüdülő fejlesztését. Ezzel felülírta a helyi, térségi és országos balatoni jogszabályokat. A rendelet értelmében közút és közterület még állami területen sem alakítható ki; a szabályozás a közfunkciók jelentős részét korlátozza vagy tiltja, miközben a helyiek véleményét nem vették figyelembe.

A fejlesztőnek kedvez a kiemelő kormányrendelet

A kiemelt kormányrendelet hatálybalépése előtt, a korábbi fejlesztővel 2013 év végén kötött megállapodás alapján a helyi szabályozás egy nyitott, átjárható, ligetes jellegű, a helyi közösséget is szolgáló fejlesztést írt elő.

A fejlesztőknek kedvező kormányrendelet következtében – aminek mielőbbi eltörlését reméli az AFE -, zárt magán-lakópark és villapark kialakítása zajlik, a közfunkciók lépésről lépésre történő megszüntetésével – Bukovszki András tájékoztatása szerint.

A kikötő korszerűsítése szabálytalanul kezdődött

A kiemelt kormányrendelet a közcélúnak is tekinthető szálloda építésére vonatkozott, a kikötőfejlesztés engedélyezési eljárásában szabálytalanul alkalmazták. A 2023. májusában indult eljárásban a hatóságok akkor jártak volna el helyesen a civilek szerint, ha az eljárást a helyi szabályozás alapján folytatják le. Ebben az esetben azonban a közfunkciókat nem lehetett volna megszüntetni.

A fejlesztők elbontották a parti teleknek minősülő, kőágyalapra épült északi mólót, kivágták a platánfákat, megszüntették a közforgalmú, térségi BAHART-nagyhajóállomást, és a helyén számukra jövedelmező, jelentősen kibővített kishajókikötőt alakítottak ki. Megszüntettek továbbá száz méter parti sétányt és a kijelölt közterületet is. Az elkeskenyített mólót kapuval lezárták – sorolta a civilek elnöke.

A kikötőfejlesztés átadásakor szembesültünk a települést ért érdeksérelmekkel. Az AFE 2023 nyarán keresetet nyújtott be a bírósághoz. Az előző kormány támogatva a beruházó Balázs Attilát, a hatóságok segítségére sietett, akik a közfunkciókat sértő módon adták ki az engedélyeket és 2023 szeptemberében úgy módosította a kiemelt kormányrendeletet, hogy az minden komplex beruházási elemre – így a kikötőre is – vonatkozzon, és a folyamatban lévő közigazgatási ügyekben is alkalmazni kelljen, felvetve a visszamenőleges hatály tilalmának kérdését – idézte fel Bukovszki András.

Sorra nyert perek

Az AFE a kikötő vízjogi létesítési engedélyével kapcsolatos perben kétszer lett pernyertes. A használatbavételi engedély ellen indított perekben öt alkalommal nyert, legutóbb 2026. július elején.

A negyedik alkalommal megsemmisített használatbavételi engedély ügyében a kormányhivatal a Kúriához fordult, kérve az ítélet felülvizsgálatát. A Kúria felülvizsgálati tanácsának tagja volt Varga Zs. András, a Kúria elnöke is. A Kúria hatályon kívül helyezte a Pécsi Törvényszék ítéletét, és új eljárásra utasította a bíróságot. Indokolása szerint, ha a beruházás kiemelt beruházásként kapott létesítési engedélyt, akkor a használatbavételi eljárásban is ezeket a szabályokat kell alkalmazni.

Ennek ellenére a Pécsi Törvényszék július 2-án az egyesület érdemi kifogásai alapján, ismét megsemmisítette a kikötő használatbavételi engedélyét, így az AFE újra pernyertes lett.

Döntését a bíróság azzal indokolta, hogy a mederzagy elhelyezésének szabályszerűségét a hajózási hatóság nem vizsgálta, nem indokolta megfelelően. Tudniillik a mederzagy egy jelentős részét eredetileg a tóparti luxustelkek feltöltésére használták volna, végül a magaspart tetejére tervezett 110 lakásos társasház telkén ásták el, ill. hatalmas kupacokban deponálták, amelyhez több éve a fás bokros zöld növényzetet szinte kompletten kiírtották, óriási tájsebet ejtve a területen.

A szükséges új parkolószámot az elbontott hajóállomáshoz számították, nem pedig a sportcélú, kikapcsolódási célú kikötő rendeltetési egységeihez, azaz a hajók összes darabszámához mérten és még a tévesen meghatározott alacsony számú parkoló környezetvédelmi előírásoknak megfelelő kialakítását (szilárd burkolat, olajfogó) sem biztosították, a kikötői parkolók egy éve közvetlenül a tópartra, a közpark fái közé frissen lekavicsolt területre lettek bezsúfolva – a civilek elmondása szerint.

Miért olyan harcosak a civilek?

Balatonvilágos aligai településrészének sajátossága, hogy a Balaton zömében a 47 hektáros Club Aliga területén keresztül közelíthető meg.

A hajdani kormányüdülő egykor úgy létesült, hogy a helyiektől elvették, kisajátították a partszakaszt, majd zárt objektumként az MSZMP Központi Bizottságának pártüdülője lett. Az 1950-es években Rákosiék államosítottak, napjainkban ennek inverze, azaz magánosítása folyik. A civilek a rendszerváltás óta küzdenek a terület megnyitásáért, és mindent megtesznek azért, hogy ne történhessen meg újra: ne zárják ki őket a saját partszakaszukról.

A Club Aliga nagy részének privatizációja után egyezség született a helyiek és a fejlesztő között, ám az egymást követő új tulajdonosi körök jogutódként sem tartják magukra nézve kötelezőnek a megállapodásokat. Megjelenésük után ugyanis a kiemelt kormányrendelet felülírta azokat.

Gátolják a fejlődést?

A Club Aliga történetének további sajátossága, hogy a beruházóval jó kapcsolatot ápoló polgármester és a vele szimpatizálók a fejlődés gátjának tartják az AFE-t, mivel az egyesület több tucat per megindításával már több beruházás megvalósulását akadályozta meg vagy késleltette sikeresen. Miután a helyi képviselőtestület egy szavazattal ugyan, de leszavazta a törekvéseket, az AFE kénytelen volt a kereseteket maga benyújtani, vállalva a tetemes összegű perköltségeket.

Bukovszki András szerint sarkalatos törvény írja elő, hogy az önkormányzat a működési területére megalkossa a helyi építési szabályzatot. A kiemelt kormányrendelet ugyanakkor tiltja vagy korlátozza a Balaton-parti közfunkciók 80 százalékát; a helyiek semmibe sem szólhatnak bele, és még településképi eljárást sem kell lefolytatni. Ezzel a Balaton-partot védő jogszabályok alapján megengedett terület háromszorosa vált beépíthetővé a 47 hektáros volt kormányüdülőben, és akár 25 méter magas épület megépítése is lehetővé vált – hozta fel példaként.

Az AFE szerint abszurd a helyzet

Az AFE elnöke szerint abszurd helyzet alakult ki Balatonvilágoson: a polgármester részben a helyi adóbevételekből kapja a fizetését, és szintén helyi adóbevételből alkalmaz ügyvédet az adófizető ingatlantulajdonosokat képviselő AFE ellen azokban a perekben, amelyekben a kormányhivatal és a beruházó oldalán áll.

Bukovszki András számos olyan sérelmet tud felsorolni, amelynek során – álláspontja szerint – a kormányhivatal, a polgármester vagy a település jegyzője a beruházónak kedvező módon hibázott.

A jegyző egyik hibájának nevezte, hogy úgy adott engedélyt a korábbi kikötő északi mólóján álló platánfák kivágására, hogy a környezetvédő egyesületnek nem biztosított lehetőséget a nyilatkozattételre. Ezzel lehetővé vált a belterületi szárazföldi telek, vagyis a Balaton-part egy részének elbontása és a közcélú BAHART-nagyhajóállomás megszüntetése.

A korábbi, parttal összeköttetésben álló móló helyett két, lábakon álló új móló (vizi létesítmény) épült, amelyek a határozatok szerint a beruházó Pro-Mot Kft. tulajdonába kerültek. Végül sikerült elérni, hogy határozatban rögzítetten állami tulajdonban maradjanak – idézte fel az AFE elnöke.

A kikötőhöz tartozó, 4,3 hektáros közpark jelentős részét is elfoglalta a beruházó különböző megoldásokkal, így annak nagy része ma már el van zárva sorompókkal a köz elől. „Mindezt a Turisztikai Alap egymilliárd forintos támogatásával, tehát részben közpénzből tették” – fakadt ki Bukovszki András.

Csatát nyertek, de a háborút nem

Sok még a vitatott kérdés a Club Aligával kapcsolatban. Az AFE a 36 éve tartó küzdelmében most újabb csatát nyert az EMLA jogi segítségével, de a háborút még nem.

A civil egyesület elnöke kifejtette: remélik, hogy az új kormány hamarosan eltörli a Club Aliga fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendeletet. Ez több vitát és pert is lezárhatna, és ismét érvényesülhetnének a Balaton országos és térségi jogszabályok, valamint a helyi építési szabályzat előírásai.

Megjegyezte: ezt jól tudták azok, akik a kormányváltás előtti utolsó pillanatban építési engedélyt is kiadtak a volt kormányüdülő területére tervezett zárt lakóingatlanok megvalósításához. Ezek az engedélyek érintik a felparcellázott, fél kilométer hosszú Balaton-parton tervezett magánvillák megépítését is a Kádár-sziget magáncélú használatával együtt. Erre csak a kiemelt kormányrendelet biztosított lehetőséget, és az  kizárólag magánérdekeket, közérdeket pedig egyáltalán nem szolgál – hangsúlyozta az álláspontját.

Aliga II. területen leromlott állapotban még megmaradt helyi védett értékek (Kádár villa, Castro villa, étterem) teljes pusztulása komoly veszély, amely ellen szintén küzdenek a civilek – fejtette ki aggodalmát Bukovszki András.