Növekvőben Kőröshegy lakossága

Kőröshegy nyitott, befogadó település, jelenleg 1480 lakossal – a polgármester elmondása szerint. Poór Gyula arról is beszámolt a HírBalatonnak, hogy a dél-balatoni községnek hajdan volt bőven szolgálati lakása, amiből mára egy maradt. A legsürgetőbb feladatnak az ivóvízhálózat fejlesztését nevezte.

Nyomozó rendőrtiszti és vállalkozói múlttal került a település élére Poór Gyula a legutóbbi önkormányzati választásokon. Előtte tíz évig képviselőként vett részt a faluvezetés munkájában, ahol hosszú évek óta nem veszik fel a tiszteletdíjukat a képviselők. Mint mesélte, a polgármesterséget szeretetből vállalta el, így nem fogja megingatni, ha a kormány tervei szerint csökkentik a bérét, ami egyébként most kezdte elérni azt a szintet, amit vállalkozóként keresett.

Beszámolója szerint Kőröshegy lakosságszáma a Covid óta kezdett el szépen lassan emelkedni. Egyfelől a fiatalok már inkább helyben maradnak, másfelől akadtak beköltözők. A jövevények magyar városokból, főként Budapestről érkeznek. Külföldről nemigen költöznek a faluba, de a helyi élet szerves részét képezi a 90-es éveben betelepült, németekből álló kolónia.

Kőröshegy vonzó a jó elhelyezkedése és a szép fekvése miatt. Közel a Balaton, és az M7-es autópálya miatt a fővárost is könnyű elérni.

Van hova bővülni

A lakosságszám bővülés nem okoz gondot a községnek. A beköltözők meglévő ingatlanokat újítanak fel, vagy építkeznek, és vannak eladó közművesített építési telkek is. Befektetők, ingatlanfejlesztők is érdeklődnek a település iránt – a polgármester elmondása szerint.

A lakóövezet egyik területén, régi terveket megvalósítva 11 új ingatlan épül, részben önkormányzati tulajdonban.

Arra nagyon vigyázunk, hogy megőrizzük a település falusias jellegét, ezért elsők voltunk akik nem engedték a zártkerti ingatlanokat kivonni az eredetileg meghatározott művelési ág alól. Nem épülhet paneldzsungel, ahol ilyen gyönyörű a panoráma, rálátni a tihanyi félszigetre is – fogalmazott Poór Gyula.

Törést jelentett az iskola megszüntetése

Kőröshegyen sok a kisgyermekes család, így csúcsra van járatva az óvoda. Szükség lenne bölcsődére is, de önerőből nem megy, pályázati lehetőség pedig az elmúlt években nem kínálkozott.

A polgármester szerint törés volt a falu életében, amikor megszűnt az általános iskola, de már nem lehet visszaforgatni az idő kerekét. Már csak azért sem, mert a hajdani iskola épületében ma már két alapítvány és egy erdei iskola működik. Iskolába a közeli Balatonföldvárra járnak a gyerekek.

Újra kellenének szolgálati lakások

A kilencvenes években még 14-15 szolgálati lakása volt Kőröshegynek. Ezeket az önkormányzat felélte – fogalmazott a polgármester. Többségében a hajdani bentlakók – orvos, pedagógus, védőnő – vásárolták meg kedvezményes áron. Mára csak egy maradt, az is lakott.

Szükség lenne több szolgálati lakásra. Elsősorban amiatt, mert előbb-utóbb pótolni kell nyugdíjba vonuló óvónőt, dadust. Jó lenne, ha rendőrt is be tudna fogadni a település, és a Balatonföldvárral közös iskolába is kellenek a pedagógusok – sorolta Poór Gyula.

A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) szolgálati laksok létesítésére kiírt pályázatán azért nem tudott indulni a település, mert akkor még nem rendelkezett olyan ingatlannal, amivel élhetett volna a lehetőséggel. Most viszont már van ilyen: az önkormányzat megkapta a bezárt posta épültét, ami kitörési pont lehet a szolgálati lakáshiány megoldására, ha lesz újra pályázható támogatás az átalakításra, felújításra – mondta a polgármester.

Megvalósult fejlesztések

A BFT pályázatán nem sikerült közterület fejlesztésre pénzt nyernie Kőröshegynek, de más pályázati forrásból igen, így az elmúlt években szépen fejlődtek a közterületei.

Pár éve nyert a település a TOP Plusz pályázaton 70 millió forint uniós forrást a faluközpont átfogó felújítására. Ennek keretében megújult a faluház, annak környezete, megtörtént a helyi közösségi színtér akadálymentesítése és a rendezvényterek korszerűsítése.

A falu önerőből 800 méter hosszú járdát, és összesen egy kilométernyi külterületi utakat újított fel. Gyalogos hidat is épített a Séd patak felett, és a temető felé vezető út részeként.

XXI. századi igényeket kielégítő játszóterünk van, ahol a környék közforgalmát is eltereltük, hogy a gyerekeket nyugodtan szabadon lehessen engedni

– mondta büszkén a polgármester.

Amire a leginkább szükség lenne

Mint kiderült, az ivóvízhálózat hiányosságai már gátjává váltak a fejlődésnek. Mintegy 50-60 millió forintba kerülne a szükséges fejlesztés, amihez a település saját költségén már el is készítette az engedélyes terveket. A DRV beruházásban, vagy önerőből lehetne megvalósítani, de erre egyelőre nincs pénz.

Porór Gyula elmondása szerint a főút melletti járda felújítása az, amire még sürgetően szüksége lenne a településnek. Amúgy járdafelújításokkal jól állnak.

Hogy lehet, hogy pont a főút mentén nincs megfelelő járda? – merül fel a kérdés. Mint arról a polgármester beszámolt, volt egy nagy terv, miszerint Kereki-Kőröshegy-Szántód között kiépül egy kerékpárút, ami járdaként is funkcionál. Ezért nem történtek ezen a vonalon járdafejlesztések. A kerékpárúthoz szükséges kisajátítások lezajlottak, a tervek elkészültek, az engedélyek is rendelkezésre álltak, de végül az 1,2 milliárd forint nem érkezett meg rá.

A falu intézményei megújultak az elmúlt években, költséghatékony a működtetésük, már csak a  táncterem szorul némi energetikai korszerűsítésre – ismertette a faluvezető.

A Völgyhíd a falu egyik látványossága

„Ahhoz képest, hogy Kőröshegy csak egy falu, és a Balatontól távolabb fekvő település, nem állunk rosszul iparűzési adóval” – fogalmazott a polgármester. A fő befizető két építőipari vállalkozás, és két tüzép. Ezek mellett két élelmiszerbolt, és több mikrovállalkozás is működik a faluban, a híres kőröshegyi levendulás mellett.

Munkalehetőséget a környező kisvárosok is adnak, így sokan Tabra, Siófokra, Balatonföldvárra járnak dolgozni. A turizmusból is fakad bevétel. A falu fő attrakciója a levendulás mellett az M7-es autópálya részeként megépült Völgyhíd, amelynek megcsodálása a bringatúrák fontos célpontjává vált. Látványosság akad más is, hiszen van itt Babárium, Mackóház, Teknőspark, és két műemléktemplom is. Nem utolsó sorban a Dél-Balatoni Borvidék utolsó települése Kőröshegy – sorolta a polgármester.

Összetartás van a települések között

Poór Gyula az Országos Polgárőrszövetség közlekedési alelnöke, a Somogy Megyei Polgárőrszövetség elnöke is egyben. Mint mondja, a kapcsolati rendszerének sok hasznát veszi, jó az együttműködésük a környező önkormányzatokkal. Példaként említette, hogy költséghatékonyan szervezik a településüzemeltetést, amit Balatonendréddel közös hivatalban végeznek, kőröshegyi székhellyel.

A település elkötelezett abban, hogy tegyen a 12 hónapos attrakcióvá váló Balatonért. Hat nagyobb és számos kisrendezvénye közül több tavaszi és őszi is akad. Egyre népszerűbb a tavaszi Böllérfesztivál, vagy ősszel a szüreti felvonulás és bál – említette példaként a polgármester.