Tízezreket fizethet, aki ezzel játszik a strandon – sokan nem is tudják, természetkárosítást követnek el (sonline.hu)

A felhőtlen nyári vízparti vakáció sokba kerülhet, ha nem figyelünk oda, mivel köti le magát a gyermekünk az iszapban. A látszólag értéktelen, üres héjak vagy éppen az élő védett kagylók hazavitele és elpusztítása ugyanis szigorúan tilos, a hatóságok pedig büntethetnek – írja a sonline.hu a divany.hu cikke alapján.

Magyarországon jelenleg három őshonos kagylófaj áll szigorú törvényi védelem alatt, így a tavi kagyló, a folyami gyöngykagyló és a folyamkagyló élő, illetve elpusztult egyedeinek, sőt még az üres héjaknak a begyűjtése is szigorúan tilos.

Bár a hazai vizekben élnek behurcolt, invazív fajok is – mint az amuri vagy a vándor kagyló –, a laikus szemlélő számára szinte lehetetlen megkülönböztetni őket az értékes, őshonos példányoktól. Egy-egy ilyen apró élőlény naponta akár ötven liter vizet is képes átszűrni, ezzel felbecsülhetetlen munkát végezve tavaink és folyóink tisztaságának megóvásában.

5-100 ezer forint az értékük

A hazai vizeinkben élő tompa folyamkagyló természetvédelmi értéke tízezer forint, a Balaton iszapos fenekén is megtalálható lapos tavikagylóé ötezer forint, míg a fokozottan védett folyami gyöngykagyló egyetlen példánya százezer forintot ér.

Ha egy család csak játékból kipakol a partra néhány darabot, máris több százezres bírságot kockáztat, hiszen a puhatestűek a szárazon pillanatok alatt elpusztulnak. A hatóságok ráadásul egyre éberebbek, korábban például a Tisza szolnoki szakaszán állítottak elő egy férfit, akinél csaknem ötszáz darab kagylót találtak. A büntető törvénykönyv értelmében a védett állatok elpusztítása akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, a kiszabható természetvédelmi bírság a strandon pedig akár az egymillió forintot is elérheti.

Nem minden állat szorul védelemre: a hódok Somogyban már óriási károkat okoznak

Míg a kagylók csendben, láthatatlanul tisztítják vizeinket és szigorú oltalmat élveznek, addig más, korábban visszatelepített fajok mára valóságos csapássá váltak Somogyban. Ilyen a hódhelyzet, amely egyre nagyobb fejtörést okoz a szakembereknek és a vármegye lakosságnak egyaránt. Az eurázsiai hód visszatelepítése évekkel ezelőtt befejeződött, ám a rágcsálók elképesztő ütemben szaporodnak, lassan átvéve az uralmat a somogyi vizes élőhelyek felett.

A Dráva és a Mura folyókon való jelenlétük után a Rinyákon keresztül szinte az egész megyét benépesítették. A pusztításuk olyannyira látványos, hogy még a kaposvári Kisgáti városrészben, a Deseda pataknál is megjelentek, hatalmas nyárfákat döntve a vízbe, amiket a vízügy munkatársai alig győztek eltávolítani.

A legutóbbi becslésünk szerint tizenegyezerre tehető az eurázsiai hód egyedszáma hazánkban, ami elég soknak mondható, nagyjából majdnem minden vizes élőhelyen jelen van – mondta Czabán Dávid biológus, a téma szakértője.

Bár ezek a hatalmas rágcsálók és a rokonságukba tartozó hódpatkányok, vagyis a nutriák sokak számára aranyosnak tűnhetnek, a szakemberek nyomatékosan kérik a lakosságot, hogy semmiképpen se etessék őket. Míg egy tatai szupermarketnél már a járókelők között grasszálnak az oda szoktatott hódpatkányok, tudni kell, hogy az emberhez szokott invazív állatok nemcsak a természetes élővilágban tesznek helyrehozhatatlan károkat, de a potyaeleség vonzza a betegségeket terjesztő patkányokat is – írja a sonline.hu.