Vitorlásklubok és hajóállomások a Balaton körül az ezredfordulón (Építész Fórum)

Az ezredforduló építészeti alkotásai eddig kevésbé jelentek meg az örökségvédelem diskurzusában, miközben egyes életművek öröksége karakterformáló elemévé vált az ország régióinak. Kapitány József DLA, Ybl-díjas építész, a Műegyetem és a Mesteriskola oktatójaként több építészgeneráció szemléletét formálta, miközben élete és életműve szorosan összekapcsolódott a Balaton-parttal. Szenvedélyes vitorlázó volt, s jól ismerte a kikötők életét és a felmerülő problémákat. A rendszerváltás után leromlott állapotú kikötők rehabilitációjára több tervet is kidolgozott, a megvalósult alkotások léptéke, regionális karaktere pedig ma is irányadó lehetne a vízparti fejlesztésekhez.

Kapitány József 1972-ben diplomázott, diplomatervét Badacsonyba készítette el. Az UIA felhívására egy szabadidő központ tervét dolgozta ki, amellyel elnyerte a MÉSZ ÉTE diplomapályázat I. díját. Első munkái közt is találunk kisebb balatoni munkát: 1977-ben egy széplaki nyaraló bővítésének tervét készítette el. 1990-ben bekapcsolódott a települési karaktertervek módszertanát kidolgozó építészcsoport munkájába. Az első karaktertervet Badacsonyba dolgozták ki, a módszer célja az azonos karakterű településrészek azonosítása volt, amelyek elemzését követően lehetőség nyílt egy értékkataszter összeállítására. 1992-ben már az Építész Stúdió keretében készült el a Budapest karakterterv és Alsó-Víziváros értékkataszter, Kapitány József ezekbe a munkákba is bekapcsolódott – olvasható Wettstein Domonkos írásában, mely az Építész Fórumon jelent meg.

1992-ben részt vett Polónyi Károly nemzetközi építész táborában. A Lenzsér Péter társszervezésében megvalósult „Marinalánc a Balatonon. International Workshop’92″ programjáról korábban már részletesebben is írtunk a sorozatban. A számos külföldi vendég közt az egykori TEAM 10 tag Alison és Peter Smithson is részt vettek az eseményen, de a hazai építészszakma is képviseltette magát. A Callmeyer Ferenctől származó bevezető idézet is ezt a közös élményt idézi fel. A nemzetközi hallgatókból szerveződő csoportok hét balatoni település kikötői környezetének fejlesztési lehetőségeivel foglalkoztak.

Kapitány József aktívan részt vett a balatoni vitorláséletben, és a Mahart akkori vezetőjétől, Kopár Istvántól konkrét megbízásokat is kapott az elavult kikötői infrastruktúra fejlesztésére. Az 1990-es évek első felében tizenhárom beépítési, illetve tanulmánytervet készített el, többek közt Balatonlelle, Balatonföldvár, Badacsony, Balatonalmádi, Balatonkenese, Balatonszemes, Fonyód, Siófok, Balatonfüred, Balatonmáriafürdő településekre. A tervek új tónust hoztak a Balaton-parti építészetbe. A hatvanas-hetvenes évek modern és a kilencvenes évek posztmodern építészetétől egyaránt távolságot tartva egy sajátos regionális építészeti szemléletet alakított ki. Épületeire jellemző volt a tördelt, összetett tömegképzés, a hagyományos tetőformák alkalmazása, valamint a természetes, elsősorban helyi anyagok felhasználása.

A számos terv közül végül a badacsonyi vitorlásklub és hajóállomás, a balatonalmádi vitorlásklub készült el, valamint ebbe a sorba illeszkedik a később elkészült füredi hajóállomás átépítés is. Badacsonyban a két épületet, a hajóállomást és a vitorlásklubot hasonló karakterrel fogalmazta meg. A két épület a Callmeyer Ferenc által tervezett kikötői épületegyüttes közvetlen közelében épült fel. Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején Callmeyer Ferenc a település patronáló építészeként a Balatoni Regionális Tervhez igazodva egységes fejlesztési koncepciót dolgozott ki Badacsony turisztikai központjára. A kikötőben ekkor épült fel a bazaltkő falazatos két bazárépület, szemközt velük pedig a Tátika étterem. Callmeyer előszeretettel kísérletezett a népi építészeti formák és anyagok, valamint a modern építészet szimbiózisával. Kapitány József ezt a karaktert kívánta folytatni, az absztrakt modern építészeti formálástól azonban jobban eltávoldova. Épületei az ezredforduló regionális építészeti irányzataihoz köthetők. A (kritikai) regionalizmus balatoni előképeiből korábban már bemutattuk Török Ferenc és Kaszás Károly épületeit, de ide sorolható a nyolcvanas évek közepén a posztmodern építészet jegyében a lokális mintákkal kísérletező Turányi Gábor badacsonytomaji oktatási központja is.

Az ezredfordulót követő években készült el a Balatonfüredi hajóállomás új épülete. A város pezsgő központjából egy mólószár vezet a kikötői szigethez, ahol már korábban is állt egy kisebb hajóállomás. Az egykori állomás előtt helyezték el Borsos Miklós Balatoni szél c. alkotását (1961), amely ma is látható. Az egykori épület kialakítása és a befogadóképessége azonban már nem volt alkalmas az utasforgalom kiszolgálására. 2000-ben tervpályázatot írtak ki, ahol Tótpál Judittal és Félix Zsolttal közösen II. díjat értek el. Két évvel később megbízást kaptak a tervek kidolgozására, az engedélyezési és kiviteli tervek 2002-2003-ban készültek el. (Tervezők: Kapitány József vezető tervező, társtervező: Tótpál Judit, Félix Zsolt, Puskás Katalin)

Az épületegyüttes kialakításánál Füred klasszicista hagyományait követték. A ház arányai és ritmusai a környezet karakteres elemeire reflektálnak. A beépítésnél igyekeztek megőrizni a szigeten álló fákat. A pavilonszerű épülettömeget a sziget közepére húzták, lehetővé téve a szabad körbejárhatóságot és a négy oldali kikötési lehetőséget. A tömeget két külön funkcionális egységre bontották, melyeket egy fedett-nyitott terasz köt össze. A mólószár felé a hajóállomást, a víz felé az éttermi egységet tájolták. A hajóállomás kétszintes, a földszinten kétszint belmagasságú zárt utasváróval, pénztárral és forgalmi irodával. Az emeleten helyezték el a kikötőmesteri irodát és a szociális helyiségeket. A zárt terű és a nyitott utasvárót egybenyitható elrendezéssel alakították ki. A külön tömegben elhelyezett éttermi egységben egy századagos befejezőkonyha, valamint egy kétszintes zárt és fedett-nyitott fogyasztótér található. A két épület egység előtetőit a fák pozíciójára is tekintettel egy pergolasor kapcsolja össze. Az épület karakterformáló eleme a klasszicista építészetre utaló sárga homokkő felület, amely raszterként síkváltással és felületkezeléssel tagolt.

Kapitány József Egyetemi oktatóként Pálfy Sándorral közösen több balatoni projektet is szervezett a hallgatók számára. A 2012 és 2014 között diplomázó hallgatóknak „Balatoni regionális tervezés” címmel indítottak előkészítő kurzust; ennek keretében előbb Siófok, Zamárdi, majd Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr, később pedig Tihany és Paloznak településeit dolgozták fel. Ennek előképe talán épp a Polónyi Károly féle nyári workshop lehetett, ahol ő már végzett építészként vett részt, de nagy hatással volt későbbi pályájára.