Balatonakarattya polgármestere: „előnytelen az önkormányzatok finanszírozása”
Balatonakarattya legfőbb gondja, hogy faluként kezelik, így kapja az állami normatívákat is, holott kisvárosnyi ingatlannal rendelkezik, amikbe egy-egy hétvégén és nyaranta a lakosságszámot megtöbbszöröző tömeg érkezik. Innen nem vándorolnak el a fiatalok, hanem inkább ideköltöznek. A legnagyobb kihívás a település számára megtartani az egyensúlyt a nyugalomra és az aktív szórakozásra vágyók között – számolt be a település polgármestere a HírBalatonnak.
Dr. Imrédy Szabolcs elmondta, jó ideje próbálja elérni, hogy jogszabálymódosítással vegyék külön kategóriába azokat a balatoni – és más hasonló helyzetben lévő – falvakat, ahol az állandó lakosságszám és az időszakosan ott tartózkodó emberek száma között sokszor jóval több mint három-négyszeres különbség van. A szolgálatásokat és közszolgálatásokat is ehhez kell igazítani.
Az állami költségvetés ezt a problémát nem kezeli. Kevés a támogatás az ezzel járó feladatokhoz, ellátási kötelezettségekhez képest. Ráadásul már nemcsak a nyári hónapokra jellemző a tömeg, hanem a többi évszak kellemesebb, vagy ünnepekre eső hétvégéin is, ami amúgy kedvező tendencia
– mondta a polgármester.
Jelenleg mintegy 1200 lakosa van a településnek, amely a lakosságszám háromszorosát kitevő, közel ötezer ingatlannal, és 46 kilométernyi útszakasszal rendelkezik. Az utak leaszfaltozása iránt van a legnagyobb igény a lakosság részéről, de több mint fele még nincs leburkolva. „Az aszfaltozás a legdrágább beruházás, de nem a problémájához mérten kap támogatást a település, önerőből meg igen lassan tudunk haladni” – fogalmazott dr. Imrédy Szabolcs.
Költöznek ide idősek és fiatalok is
Az elmúlt bő egy évtizedben 300 fővel, azaz 30 százalékkal lett több Balatonakarattya lélekszáma. A polgármester elmondása szerint főként a Covid alatt, és a fővárosból érkeztek a beköltözők. Leginkább olyan magyarok, akiknek korábban is volt valamilyen kötődésük a faluhoz. Többen közülük jó ideig kétlaki életet éltek, ingázva Budapest és a falu között, ezután hozták meg a döntést, hogy balatonakarattyai lakosokká válnak. Zömmel kisgyermekes fiatalok, vagy nyugdíjasok.
Szeretném hinni, hogy azért döntöttek így, mert egyre élhetőbb település vagyunk. Ma már sokan tudnak home office-ban dolgozni, és 50 perc alatt elérhető a főváros az autópályán, szóval kicsit olyan, mintha Budapest elővárosa, azaz agglomerációja lennénk
– jegyezte meg a polgármester.
Ingatlan van mindig eladó, de drága
Beszélt arról is, hogy lakosságszám növekedés nem okoz lakhatási gondokat, ingatlan van mindig eladó, igaz drágábban, mint más dél-, vagy nyugatbalatoni településeken. Folyamatosak az építkezések, ingatlanátalakítások is.
Két szolgálati lakással is rendelkezik a falu, amiben önkormányzati dolgozók laknak. Ennél többre lenne igény, főleg pedagógusok, illetve rendőrök számra, de Balatonakarattyának esélye sincs arra, hogy önerőből építsen újabbat, pályázni pedig eddig nem tudott.
A Balaton Fejlesztési Tanács szolgálati lakások létesítésére kiírt pályázatán leginkább a magas, 40 százalékos előírt önerő miatt nem tudtak indulni, és mert akadtak sürgetőbb gondok – mondta a településvezető.
Megtartani az egyensúlyt
Dr. Imrédy Szabolcs szerint a kétezres évek elején szinte még tetszhalott volt a falu, nem igazán lehetett menni sehova, ami mára gyökeresen megváltozott. Van választék étteremben, szórakozási-, sportolási lehetőségekben. Úgy látja, mára a legnagyobb kihívás a településen megtartani az egyensúlyt a nyugalmat szeretők és az aktív kikapcsolódásra vágyók között.
Példaként említette a Peter’s Teraszt, ahol korábban hajnalig ment a zene, míg pár éve helyi rendeletet nem született arról, hogy este tíz óra után nincs hangoskodás.
Sok megkeresést kap az önkormányzat betelepülni kívánó szolgáltató vállalkozásoktól, amelyek közül igyekeznek a minőségi szolgáltatásokat választani.
Nem arra lehet támogatást szerezni, amire a legnagyobb szükség van
„Borzasztóan rossz az önkormányzatok finanszírozása” – fogalmazott dr. Imrédy Szabolcs. Nem tartja jó gyakorlatnak, hogy felülről, és nem helyben dönthetnek arról, mire lehet pályázni. Az önkormányzatok igyekeznek mindenre jelentkezni, hátha nyernek valami kis támogatást. Ha nyernek is, végül emiatt esetenként nem az épül meg amire helyben a legnagyobb szükség lenne – mutatott rá.
A polgármester szerint az lenne a jó gyakorlat, ha meg lenne nevezve a keret, amit egy-egy település, vagy térség felhasználhat, és a helyi javaslatok támogatásáról vagy elutasításáról döntenének csak magasabb szinten, szakmai alapon.
Példaként mesélte, hogy Balatonakarattyának – amely 2014-ben vált ki Balatonkeneséből – nem volt temetője. Temetőkarbantartásra lehetett támogatást szerezni, de temetőlétesítésre nem, így kénytelen volt a falu önerőből és egyedi támogatásból megvalósítani azt a közelmúltban.
Évente 30-40 millió forintnyi önerőnk van, ami borzasztó kevés, nagyon be kell osztani. Ez nem elég arra, hogy bölcsődénk, ifjúsági klubunk, újabb szolgálati lakásunk legyen, vagy nagyobb ütemben folytassuk az utak burkolását
– sorolta dr. Imrédy Szabolcs, mire is lenne a leginkább szüksége a településnek.
Fejlesztési remények
Balatonakarattya kiemelten kezeli a közösségépítést, amit sok helyi programmal, és újabb beruházásokkal igyekszik segíteni.
Az egyik strandján sportolási és rendezvénytartási lehetőség bővítésére szeretnének tornatermet építeni. A választások előtt elvileg nyertek 92 millió forint támogatást a tornaterem megépítésére, a kosárlabda pályája rendbetételére és egy rekortán borítású futópálya kialakításához. A támogatási döntés megszületett, de az okiratot nem írták alá, ezért még kérdéses, mi lesz belőle.
A futópálya a legdrágább, arról le is tudnánk mondani, csak a többi megvalósulhasson – jegyezte meg a polgármester.
A Magyar Falu Programon 41 millió forintért pályáztak a falu újabb útszakaszainak leburkolásához, de nem nyertek. Most nagyon remélik, hogy lesznek további és újabb uniós pályázati lehetőségek a célra.
Balatonakarattya pályázott támogatásért a Rákóczi parkja megújításáért is, amiről még nincs döntés. Korábban itt már sikerült forrást nyerni egy közösségi sütögető hely megvalósítására, valamint a közvilágítást is korszerűsíteni tudják 49 millió forintnyi elnyert támogatásból – a polgármester elmondása szerint.