Új lendületben bízik Zalakaros polgármestere

Zalakaros lakossága az elmúlt három évtizedben több mint duplájára emelkedett. A helyiek hatoda német ajkú. A kisváros az utóbbi évek kormányzati elvonásainak hatására forráshiányos lett, a fejlesztési tervek többsége a fiókba került. Az elvonások jövőbeni csökkenésével ismét lendületet kaphat a település – fogalmazta meg reményét a település polgármestere a HírBalatonnak.

Czirákiné Pakulár Judit elmondta, az utóbbi években gyorsabbá vált a lakosságszám növekedés a betelepülőknek köszönhetően. Valamivel több, mint 3 ezren lakják a kisvárost. Ez leginkább a gyógyfürdőnek, a köré kiépült infrastruktúrának, és a jó intézményhálózatnak köszönhető – tette hozzá a polgármester.

Ez egy nagyon élhető kisváros, teljesnek mondható intézményhálózattal, amiben a bölcsődétől kezdve az általános iskolán át a közösségi házig és a könyvtárig minden fontos megtalálható. Egyedül egy nagyobb választékkal rendelkező bevásárlóközpont hiányzott, de ez is megoldódik még az idén, a Spar betelepülésével

– ismertette.

Ami a beköltözőket illeti, a Covid alatt emelkedett meg jelentősen a számuk. Sokan érkeztek a fővárosból. Korábban jellemzően idősek települtek be, köztük egyre több nyugdíjassá váló német és osztrák állampolgárral, viszont az utóbbi időkben már családos fiatalok is érkeztek a környező nagyvárosokból, így nő a gyerekszám a bölcsődében, óvodában.

Az idősek aránya így is igen magas, 35 százalék feletti a 65 évesnél idősebb lakos. A polgármester megjegyezte, vannak a helyiek között kétlaki életet élők, akik az év egy részét máshol töltik, de állandó lakhelyüknek Zalakarost választják, mert ezzel jelentős fürdőbelépő kedvezmény is jár.

Komoly gond a fiatalok megtartása

A zalai kisváros kínál ugyan munkalehetőséget, de alapvetően elsősorban a turizmus, gyógyturizmus területén. Ezen, és a település intézményhálózatán kívül nincs ipar vagy jelentősebb szolgáltatás, ahol el tudnának helyezkedni a más szakmával rendelkező fiatalok.

Nagy szükség lenne bérlakásokra a fiatalok megtartására, és a pályakezdők segítésére, szakemberek fogadása és átmeneti krízisbe kerülő emberek megsegítése miatt is

– fogalmazott Czirákiné Pakulár Judit, miért is várják nagyon az ilyen célra kiírt pályázatokat.

Ami a szolgálati lakásokat illeti, mint kiderült, akad belőle az önkormányzatnak, de ezek jelenleg nem költözhetők, mindegyik felújításra szorul, amire nincs forrás.

Szükség lenne szolgálati lakásra. Pedagógusoknak, vagy orvos, rendőr számára is jó lehetőség lenne. A megüresedett intézményvezetői állásra is nagyobb jelentkező számból lehetett volna meríteni, ha fel tudunk kínálni lakhatást is

– mondta a polgármester.

A Balaton Fejlesztési Tanács szolgálati lakások létesítésére két éve kiírt pályázatára a korábbi városvezetés többféle okból nem pályázott, más prioritásokat határozott meg.

13 szálloda, csökkenő magánszálláshelyek

A fürdőváros 13 európai színvonalú szállodával, viszont évről-évre csökkenő magánszálláshely kínálattal rendelkezik.

Amivel tudjuk, segítjük a szobakiadóinkat, hiszen ők többségében zalakarosi lakosaink, akiknek ez kiegészítő jövedelmet jelent. A magánszállások problémája összetett, de gondot okoz például az is, hogy sok közülük az idős, akik vagy a növekvő fejlesztési igényeknek nem tudnak megfelelni, vagy a bonyolult adminisztrációs terhek miatt hagyják abba a szolgáltatást

– mutatott rá a polgármester.

Így vált forráshiányossá a település

A gyógyfürdő köré kiépült kisváros a 97 százalékban tulajdonában lévő fürdőre nagy figyelmet fordít. A polgármester elmondása szerint a létesítmény nyereségesen üzemeltethető, azonban minden megtermelt hasznot visszaforgatnak a szükséges karbantartásokra, fejlesztésekre, hiszen ezen alapul a település többi vállalkozásának sorsa is.

A költségvetésünket tehát nem segíti a város legnagyobb gazdasági társasága, attrakciója, miközben az intézmények normatív állami támogatása alulfinanszírozott, a szolidaritási hozzájárulással és az iparűzési adóval az elmúlt évek kormányzati intézkedései közel évi 150 millió forintnyi fejlesztési forrást vontak el Zalakarostól

– summázta a polgármester, mitől vált a fürdőváros forráshiányossá. Megjegyezte, hogy a Versenyképes Járások Program szerinte inkább szétzilálta a kapcsolatokat, mint összehozta volna a településeket.

Az, hogy Zalakaros lakossága már meghaladja a 3 ezer főt, újabb kötelezettségellátással is járna az önkormányzat számára, amire egyelőre nincs se forrása, se lehetősége – derült ki a városvezető szavaiból, aki példaként említette az idősek nappali ellátását.

Tervek és remények

Czirákiné Pakulár Judit optimista: abban bízik, hogy az önkormányzati elvonások mérséklődésével és az új uniós források megnyílásával javulhat Zalakaros pénzügyi mozgástere. Ez teremtheti meg annak lehetőségét, hogy újra napirendre kerüljenek a korábban elhalasztott fejlesztések, köztük a településközpont további megújítása, a Sportcentrum megvalósítása, a parkolók felújítása, illetve hosszabb távon akár egy parkolóház építése is.

Hangsúlyozta: a városvezetés elkötelezett abban, hogy Zalakaros hosszú távon is zöld, virágos és élhető település maradjon, amely növényzetével és környezettudatos fejlesztéseivel alkalmazkodni tud a klímaváltozás kihívásaihoz is. Ennek jegyében csatlakoztak többek között a csapadékvíz-megőrzési programhoz is.

Mi nemcsak a háromezres lakoságért, az itt élőkért felelünk, illetve azért, hogy fenntartható módon fejlesszük és üzemeltessük a településünket, hanem több százezer vendég számára is vonzó üdülőhely kívánunk maradni – fogalmazott.