Magyar Madármentők Alapítvány: Ne etessük a tihanyi ürgéket!

Az elmúlt hetekben ellepték az ürgékhez közeledő emberek, fotói és videói a közösségi média felületeket. A felvételek a tihanyi Belső-tó mellett készülnek a közönséges ürgérkről (Spermophilus citellus) a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén. A Magyar Madármentők Alapítvány közösségi oldalán szólalt meg a jelenséggel kapcsolatban.

Az év elején a Fővárosi Állat- és Növénykert, vele együtt pedig a Vadállatmentő Központ is csatlakozott az „Életképes ürgeállomány fennmaradásának biztosítása a Pannon régióban” című, CitellusLIFE rövidítésű programhoz, aminek célja a Pannon régió ürge állományában azonosított, három elkülöníthető genetikai vonal fennmaradásának biztosítása. A szóban forgó, kivételes népszerűségnek örvendő turisztikai látványosság azonban több szempontból sem mozdítja előre az ürgék védelmét – írják.

Annak természetesen örülünk, hogy nagyobb figyelmet kapnak ezek a mókusfélék, éppen emiatt pár tanáccsal szeretnénk segíteni annak érdekében, hogy a kis emlősök jólléte se kerüljön veszélybe és az emberek is még sokáig gyönyörködhessenek bennük – fogalmaznak.

Semmivel ne etessük az ürgéket!

Bármennyire is ártatlannak tűnik egy szem napraforgómag vagy egy falat más rágcsálnivaló, a vadon élő állatok számára az emberi élelmiszerek komoly veszélyt jelenthetnek. Az olajos, sózott, fűszerezett vagy cukrot tartalmazó ételek emésztési problémákat, sőt hosszú távon súlyos egészségkárosodást is okozhatnak náluk. Megnyugtatunk mindenkit, ösztönösen képesek felkutatni és elraktározni a nekik megfelelő minőségű illetve mennyiségű táplálékot, nem szorulnak a jó szándékú látogatók segítségére.

Sokan gondolkodnak úgy, hogy „attól az egy darabtól, amit én odaadok neki, biztosan nem lesz bajuk.” Valóban, önmagában talán nem. Ám ha egyetlen nap alatt több százan vélekednek ugyanígy, akkor már könnyen belátható, milyen gyorsan meglehet a baj.

Ne próbáljuk megérinteni vagy felvenni az ürgéket!

Az ürgék vadon élő, zsákmányállatok. Egy náluk sokkal nagyobb élőlény hirtelen közeledését fenyegetésként érzékelhetik, ami stresszt, menekülést vagy akár védekező magatartást, például harapást, karmolást is kiválthat belőlük. A legjobb, amit tehetünk, ha tisztes távolságból figyeljük őket, és hagyjuk, hogy saját döntésük szerint közelítsenek hozzánk.

Soha ne vigyük haza az ürgéket!

A közönséges ürge Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 forint. Befogása vagy elvitele nemcsak jogszabályba ütközik, hanem az állat számára is rendkívül káros. „Lakossági” körülmények között egyáltalán nem biztosíthatók számára a megfelelő életfeltételek. Nem kell lemondani ettől függetlenül az élményről! Anélkül is szuper emlékeket lehet szerezni, ha közvetlenül nem háborgatjuk a tihanyi kolónia tagjait. Üljünk le közéjük, figyeljük meg őket és nyugodtan készítsünk róluk (vaku nélkül) fényképeket. A faj egyedei nagyon kíváncsi természetűek, így ha az kellőképpen türelmesek vagyunk, akár 2-3 méteres közelségbe is odajönnek maguktól hozzánk.

Hogy kerültek az ürgék Tihanyba?

Alapvetően az ürgék betelepítésének eredetileg nem volt turisztikai célja. A Tihanyi-félszigeten évtizedekkel ezelőtt hatalmas ürgeállományok éltek, ahogyan más, legelő állatokkal lakott területeken is. Az ürgék kifejezetten kedvelik a rövid füvű gyepeket és külön hasznos nekik, ha azok legeltetettek. A Belső-tó mellé 2003-ban telepítette a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság az első ürgeállományt, mivel ekkor már látták, hogy a szürkemarha-legeltetés ott megvalósítható. Az elmúlt több mint 20 év tapasztalata azt mutatja, hogy ez egy tartós és eredményes együttlét, vagyis az ürgeállomány szépen szaporodik.