Miniszterhez fordult a Balatoni Kör a Balaton-stratégia megújításáért
Levélben fordult Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez a Balatoni Kör elnöke – megküldve a levelet a balatoni térség országgyűlési képviselőinek is. Hét pontban foglalta össze, hol és miben van leginkább szükség a Balaton-stratégia megújítására. Ennek alapja az első pont, hogy a balatoni térség önálló közigazgatási egységgé válhasson – derül ki a kör sajtóközleményéből.
Az elküldött levelet változtatás nélkül közöljük:
Kapitány István
Tisztelt Miniszter úr!
A Balatoni Kör azzal a szándékkal fordul Önhöz, hogy a Balaton térségében felhalmozott szakmai, vállalkozói és közösségi tapasztalatokat a kormányzati stratégiaalkotás szolgálatába állítsa. A Balaton Magyarország meghatározó márkája, ugyanakkor stratégiai megújulás szükséges a térségi szereplők és a kormányzat együttműködésében, hogy új fejlesztéspolitikai korszak kezdődhessen. Ebben a munkában a Balatoni Kör kész stabil szakmai partnerként részt venni.
A Balaton part menti településfüzére és közvetlen vonzáskörzete sajátos ökológiai, gazdasági, turisztikai és településszerkezeti egységet alkot. Fejlesztési igényei jelentősen különböznek a három érintett megye távolabbi településeinek problémáitól, ezért a térség hosszú távú specifikus érdekeit egy önálló Balaton-régiós intézményi keret tudná hatékonyabban képviselni.
A Balatoni Kör azt javasolja, hogy a kormány indítsa el a balatoni térség önálló közigazgatási és fejlesztéspolitikai keretének előkészítését, önálló, átlátható költségvetéssel. Ennek részeként fontos biztosítani, hogy a térségben keletkező turisztikai bevételek arányos része visszaforgatható legyen a Balaton fenntartható működésébe, a tó ökológiai védelmébe, az egész éves szolgáltatások fejlesztésébe és a helyi életminőség javításába. Az új intézményi modellnek egyszerre kell biztosítania az egységesebben integrált stratégiai irányítást és az alulról szerveződő, demokratikus régiós érdekérvényesítést: az önkormányzatok, helyi vállalkozások, civil szervezetek, tudományos műhelyek és szakmai érdekképviseletek bevonásával. Így a jövő Balatonja nem pusztán üdülőterület, hanem a 21. századi ökotudatos város- és térségfejlesztés magyar modellterülete lehet.
- Önálló balatoni közigazgatási-fejlesztési keret kialakítása
A Balatoni Kör javasolja, hogy a térség önálló, integrált közigazgatási-fejlesztési keretet kapjon saját költségvetési mozgástérrel, amelyben a turizmusfejlesztési hozzájárulás is célzottabban hasznosulhat. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre elfogadott fejlesztési stratégiák is üdülő- és kertvárosként határozzák meg a térséget, melynek állandó népessége 272 668 fő, tehát jobban integrált keretben, önálló közigazgatási egységként a magyar vidék legnagyobb agglomerációjaként fejlődhetne, mint a 21. századi, ökológiai szemléletű, fenntartható város- és térségfejlesztés mintaterülete.
- Balatoni kormánybiztos az átmeneti időszakra
Az önálló intézményi keret létrejöttéig javasoljuk, hogy a Balaton képviselete kormánybiztosi szinten legyen biztosítva. A pozícióra a régió meghatározó önkormányzati, szakmai és civil szervezetei tehessenek javaslatot, a kormánybiztos munkáját pedig kijelölt térségi szakértői testület segítse.
- Vízminőség és vízszint: tudományos alapú stratégia
A Balaton vízminősége és vízszintje nem csupán vízügyi, hanem nemzetgazdasági, turisztikai és ökológiai stratégiai kérdés. Javasoljuk, hogy minden érdemi döntés a több évtizedes balatoni kutatásokra, különösen a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakmai eredményeire és nyilvános monitoringra épüljön.
- Magyar KKV-k és egész éves működési modell előtérbe helyezése
Javasoljuk a magyar KKV-k érdekeinek erősebb érvényesítését a balatoni szolgáltatási szerkezetben. Kérjük annak vizsgálatát, hogy az egyes települések adottságai szerint miként szabályozható a működési engedélyek, kitelepülések és szolgáltatási kapacitások rendszere, különösen a vendéglátásban. A régiót az szolgálja legjobban, ha a szabályozás a minőségi, tartósan helyi kötődésű, egész éves működést támogatja.
- Közép-európai és kiemelt magyar–lengyel turisztikai stratégia
Sürgetőnek tartjuk külön turizmusfejlesztési stratégia elfogadását a határ menti és közép-európai országokra. Ennek kiemelt prioritása lehetne egy magyar-lengyel bilaterális program, amely tízéves távlatban ambiciózusan akár tízszeresére növelheti a lengyel vendégforgalmat Magyarországon. A program alapját képezné a lengyel nyelvű információs háttér kialakítása, célzott kampány, sajtó- és szakmai utak, valamint dedikált lengyel-magyar nagyrendezvények rendszere. A miniszterelnök úr lengyelországi látogatásán is kiemelte a Balaton és Balatonboglár történelmi szerepét a két nép kapcsolatában, a lengyel menekültek balatoni befogadásának emlékét, utalva arra, hogy a lengyel miniszterelnök is többször ott nyaralt gyerekkorában (Forrás:https://dailynewshungary.com/magyar-meets-tusk-warsaw-first-foreign-trip/ ) Meggyőződésünk, hogy a Balaton turisztikai adottságai alapján is kiemelt desztinációja lehet a lengyel vendégforgalom jelentős fellendítésének a két nép barátságát erősítő bilaterális programban.
- A vendéglátás jelenlegi jogi szabályozása olyan bonyolult, hogy az a jogszabályok betartását és ellenőrzését is nehezíti.
Javasoljuk, hogy olyan mértékben egyszerűsítsék le a rendszert, hogy -elhíresült fordulattal- „egy söralátéten“, de legfeljebb egy menükártyán elférjen. A szolgáltatók számára tegyék nyilvánossá az NTAK rendszer főbb számait, hogy a KKV-k döntéshozását segítsék. Ha a vendéglátósokat terheli a részletes adatszolgáltatás, ennek hasznából is részesülhessenek. A turizmusban ne csupán a vendégéjszaka statisztikák legyenek nyilvánosak és irányadók a döntéshozásban, hanem készüljön a vendéglátás fő forgalmi adatainak alakulását mutató index is, mert olyan jelentős eltérések lehetnek a szállás adatok és az éttermi forgalom számai között, ami a követendő turisztikai módszertanra is kihat.
- A téli balatoni vendéglátás fenntarthatóvá tételére külön célzott programot tartunk szükségesnek, mely nem csupán az egész évben munkahelyeket fenntartó vállalkozásokat támogatná, hanem arra is tekintettel lenne, hogy -különösen a kisebb tóparti településeken- a vendéglátóhelyek kiemelten fontos közösségi terek és meghatározó társadalmi funkciót is betöltenek. Előfordulhat, hogy az egyetlen télen nyitva tartó közösségi tér zárna be az adott településen azzal, ha egy éttermet bezárnak a kigazdálkodhatatlanul magas rezsi miatt.
Zamárdi 2026.06.01
A jövőbeni együttműködés reményében, tisztelettel:
Pach Gábor, a Balatoni Kör Egyesület elnöke
A transzparencia jegyében a balatoni térség országgyűlési képviselőinek és a sajtónak is eljuttattuk jelen levelünket.