Leállt a klíma a veszprémi kórház műtőiben június elejére tudják megjavítani – (hvg.hu)
Leállt a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház műtőinek és citolaborjának hűtőberendezése, erről Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter számolt be a közösségi médiában kedden este. Szerinte a központi hűtést biztosító eszköz május 11-én indult el, ám a működése instabilitást mutatott, utána jött a leállás. A hiba elhárításán már dolgoznak a szakemberek – írja a hvg.hu.
A szükséges műszaki egyeztetések és a sikertelen elsődleges elhárítás után az eseményt haváriakezelésbe kellett sorolni, rendkívüli hibajavításként kellett folytatni. A javításhoz szükséges anyagbeszerzések – részben Dél-Koreából -, valamint az előszerelési munkák azonnal elindultak
– közölte a miniszter, aki szerint a teljes javítással és beüzemeléssel június 5-re készülhetnek el. Azonban hozzátette, szükség lesz arra is, hogy ne csak ideiglenesen oldják meg a problémát, a végleges javítás időigénye azonban hosszabb, ezért a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) ezzel párhuzamosan átmeneti megoldást is kidolgozott. Ezek alapján szerdán egy bérhűtőgépet és egy mobil aggregátort telepítenek a kórházba, a beüzemelés a hétvégére befejeződhet. Ezekkel az eszközökkel átmenetileg biztosítható a központi műtők hűtése, négy légkezelő eszközt tudnak rákötni, a kórház többi területén továbbra is biztosított a hűtőkapacitás.
De ugyanilyen fontos kimondani: ez nem egy elszigetelt veszprémi ügy. Ez annak a hosszú évek óta halogatott kórházi infrastruktúra-válságnak az egyik tünete, amellyel a Tisza-kormány hivatalba lépése után azonnal elkezdett foglalkozni
– írta Hegedűs és felidézte, hogy május 14-én a kormány határozatban döntött arról, hogy soron kívül felülvizsgálja a kórházi hűtési programot.
Az egészségügyi miniszter közölte, hogy egy május 22-i felmérés szerint a KEF üzemeltetési körébe tartozó kórházakban 1239 nagy teljesítményű klímaberendezés és hűtőkör, valamint körülbelül 11500 split és multisplit klíma működik, ezek biztosítják többek között 734 műtő és 101 steril tér hűtését.
A berendezések átlagéletkora ma is meghaladja a 15 évet. Vannak olyan hűtőrendszerek is, amelyek 40 évnél idősebbek– állítja Hegedűs. Szerinte a helyzet súlyosságát mutatja, hogy a betegellátás szempontjából kritikus területeken mindössze 48 százalék rendelkezik megfelelő hűtéssel. Hozzátette, 303 helyiségben, vagyis 36 százalékban elégtelen kapacitású a klíma, azaz 30–35 fok felett a hűtésük elégtelenné válik, további 110 helyiségben pedig a hűtés javítás alatt áll.
Hegedűs szerint a terv szerint idén cserélték volna a veszprémi kórházban a központi épületének műtőinek hűtését biztosító folyadékhűtőt, ez egy 45 millió forintos tétel.
A miniszter szerint felmérésükből kiderült, hogy 256 millió forintra lenne szükség országszerte az azonnali hibajavításokra, a 2026-os első prioritású beavatkozások és a hűtésrekonstrukciós program becsült forrásigénye összesen több mint 3,5 milliárd forint. Ebbe a javításokon felül beletartoznak a folyadékhűtő-cserék, a hűtési kapacitásbővítések, az épületautomatika-fejlesztések és a kritikus rendszerek üzembiztonságát növelő beruházások is.
Hegedűs Zsolt szerint a rövid távú megoldás a havária-javítás, a gyors reagálás, az átmeneti hűtési kapacitás biztosítása és a betegellátás biztonságának fenntartása. Azonban kiemelte azt is, hogy középtávon ki kell cserélni az elöregedett hűtőberendezéseket, valamint fejleszteni kell az épületfelügyeleti rendszereket. Hozzátette: hosszú távon pedig az a cél, hogy bővítsék a kórházak villamosenergia-hálózatát, fejlesszék az elektromos infrastruktúrát – írja a hvg.hu.