Huszárok, törpék, tündérek, régi gyermeknapok a Balatonnál

Magyarországon már a két háború közti időszakban tartottak gyereknapokat, de az ünnep 200 esztendős múltra tekint vissza. A Balaton vidékének egykori gyermeknapjait mutatja be dr. Kovács Emőke történész, Balaton-kutató a sonline.hu-n.

Magyarországon a 20. század elején, elsősorban a szegény gyermekek számára, felmerült a gyermeknapok megtartásának javaslata. 1907-ben, a Balatonvidék című lap hasábjain az alábbi gondolatokat fogalmazták meg:

„minden esztendőben egyszer, egy napon, mindenki gondoljon a szegény gyermekekre, hogy ez az egy nap legyen a gyermekek napja, melyen mindenki a maga fölöslegéből juttasson a szegény elhagyott gyermekek részére néhány fillért.”

Hazánkban, az I. világháborút és sok édesapa elvesztését követően kezdték el a – a Gyermekvédő Liga szervezésében – elsősorban adományok átadásával segíteni a gyermekeket. 1917. július 22-én a Liga az összes balatoni fürdőben gyűjtést szervezett, valamint gyermeknapot tartott.

A két háború közti időszak egyfelől a Balaton felfutásának, másfelől a tavi gyermeküdültetés kibontakozásának időszaka. Ekkor már számos gyermeküdülő nyílt, elsősorban a fürdésre alkalmas déli parton és rendszeresen megtartották a vidám gyermeknapokat. Keszthelyen az 1934 júniusának elején felvonultak a gyermekek:

Jancsi és Juliska, Piroska és a farkas, huszárok, törpék, tündérek, kis cselédek, királykisasszonyok, juhászok és mind-mind az összes mesebeli kis alakok megelevenedve. Most az egyszer a felnőtteknek meséllek a csöppségek. A parkban igen ügyesen összeállított program fogadta az érdeklődőket. Énekek, szavalatok, szavalókórus.

A második világháborút követően a kommunista időszakban, szociális alapon egyre több gyermeket juttattak el a tóhoz. Egynapos kirándulásokat szerveztek, különvonatokat indítottak ezen a napon. A vidám kirándulások egyike azonban tragédiába fordult át. A Balaton történetében a legismertebb és a legtöbb legendával körbeszőtt eset a Pajtás gőzös 1954. május 30-i katasztrófája, amely huszonhárom emberéletet követelt.

A Pajtás csavargőzös, gyermeknapon, szép nyári időben hagyta el Tihany irányába a füredi kikötőt, ahol éppen vitorlásverseny vette kezdetét. Az utazók a vitorlások megtekintésére a hajó egyik oldalára tolultak, amely megbillent, ezután az ijedtségtől áttömörültek a szembe részre, de ez az erős mozgás – Heisz Pál kapitány ellenkormányzása ellenére is – vízbe fordította a nagytestű hajót.

A hajón gyermeknapi hajókázáson, osztálykiránduláson sok fiatal tartózkodott, a legfiatalabb áldozat egy hétéves kisfiú volt. A huszonhárom halálos áldozat mellett – köztük Fekete Jenő, a hajó fűtője, aki mentette az embereket – ötvenhat sérültet láttak el. Magyarország egyik legnagyobb hajókatasztrófájának helyszínétől nem messze, a füredi Tagore sétány árnyas fái alatt, a parton Raffay Béla szobrászművész kompozíciója áll. Egy vízből kinyúló, segítségért esdeklő kéz örök mementóként emlékezik az elhunytakra.

Színes kaváldák a somogyi gyermeknapokon

Az 1960-as évektől színesedett a tavi gyermeknapok kínálata: vásárok, karneválok, tarkították. 1964 májusában már ezt írta a tudósító:

Somogyban a megye egyik legszebb ünnepségét Siófokon rendeztek, ahol a gyermeknap eseménysorozatát kétórás balatoni sétahajózás fejezte be.
1965-ben a gyermeknapon Fonyódon tartottak expedíciós úttörőtalálkozót, 1973. május 25-én pedig átadták a zánkai úttörőváros komplexumát, ahol számos programot szerveztek az évek során.

Az 1980-as évekre a tavi gyermeknapi lehetőségek kínálata egyre szélesedett: volt ahol gyermekkönyvvásárral, akadt ahol sétakocsikázással, ingyenes kakaóval, aszfaltrajz- vagy éppen lepényevőversennyel szórakoztatták a kicsiket. Mára a programkínálat szinte minden tavi településen bőséges és különleges, érdemes ezen a hétvégén is felkerekedni a gyermekekkel! – írja dr. Kovács Emőke a sonline.hu-n.