Magyar Péter: a közpénz újra közpénz, a közvagyon újra a nemzet vagyona lesz
Megalakult az új Országgyűlés. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. Magyar Péter eskütétele után elmondott beszédében kiemelte: hittel, akaraterővel, hazaszeretettel fog dolgozni azért, hogy megfeleljen az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József. „Tisztesség, bátorság, bölcsesség: miniszterelnökként kellő alázattal ebben fogok példát venni, és tanulni tőlük” – fogalmazott. Hozzátette: „érzem és értem a felelősségem”.
Megalakult az új Országgyűlés
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. Az új parlament megalakulásával megszűnt a 2022-ben hivatalba lépett, Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP-kormány megbízatása.
A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van.
Forsthoffer Ágnes: új korszakot kezdünk a magyar parlamentáris demokrácia történetében
Az Országgyűlés alakuló ülésén, megválasztása és ünnepélyes eskütétele után mondott beszédében Forsthoffer Ágnes kifejtette: tudja és érti, hogy a neki szavazott bizalom mekkora felelősség, és hogy ezzel a bizalommal nem hatalmat, hanem szolgálatot kapott. „Akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon” – tette hozzá.
Forsthoffer Ágnes kiemelte:
az Országház nem a pártok, „hanem újra a magyar nemzet otthona, Magyarország háza kell, hogy legyen”. Nem hatalmi központ, hanem a nemzet akaratának szentélye; ez a ház újra a szerénység és alázat, a szolgálat és a tenni akarás háza lesz
– jelentette ki.
Megjegyezte: az Országház nem az urizálás, a nagyzolás, a magamutogatás színtere.
Közölte: minden megszólalásnál a magyar nemzet egységére kell törekedniük. „Legyen itt helye az érvelésnek, a megértésnek, az értő figyelemnek, a tényeken nyugvó tiszteletteljes párbeszédnek és a bocsánatkérésnek is” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: legyen helye a szeretetnek is.
Forsthoffer Ágnes azt mondta: fontos, hogy felelősséggel és tisztességesen, a magyar nemzet becsületét és felemelkedését szolgáló törvényeket alkossanak. Azért fognak dolgozni, hogy többé senki ne legyen megbélyegzett, másodlagos állampolgár származása, véleménye vagy életmódja miatt – hangoztatta.
Kiemelte: „legyen az országunk, a parlamentünk újra mindenkié, aki itt él, aki itt dolgozik, vagy akit ide húz vissza a szíve a nagyvilágból! Érjen el e falak közé mindenki hangja, aki képviseletével megbízott bennünket!”
Fontosnak nevezte, hogy az országgyűlési munka legyen transzparens és nyitott, legyen nyitottabb a szabad sajtó felé, és legyen érthetőbb a civil társadalom és főleg a fiatalok felé.
Arra kérte a képviselőket, hogy a politikai nézeteken felülemelkedve, közösen teremtsék meg újra az Országgyűlés tekintélyét, „mert a közbizalom helyreállítása itt, a parlamentben kezdődik”.
Magyarország polgárait nem akkor szolgálják megfelelően, ha hangosak, hanem akkor, ha jobban megértve egymást, hidat tudnak építeni a szakadékok fölé is – értékelt.
Úgy fogalmazott, új szemléletre van szükség az Országgyűlés hivatalának vezetésében is: a rend fenntartása nem lehet ürügy a politikai vélemények korlátozására és a bezárkózásra. Az értékteremtés a felelős gazdálkodás által megteremtett új lehetőségekben és az elkötelezett törvényhozási munkában jelenik majd meg, és ha így dolgoznak, akkor „Szent István terve szerint utunk újra Európába vezet vissza” – mondta.
A házelnök közölte: első döntése, hogy 12 év után az Országház épületére ismét kerüljön ki az Európai Unió zászlaja.
Forsthoffer Ágnes úgy fogalmazott: ez a zászló a jelképe annak a szövetségnek, amire a magyar választópolgárok 22 évvel ezelőtt elsöprő többséggel igen mondtak. Hozzátette: ehhez a szövetséghez tartozni ma is a magyar nemzet elemi érdeke.
Kövesse ezt az első szimbolikus lépést számos másik, mellyel újra megbecsült tagjai leszünk Európa közösségének – mondta az Országgyűlés elnöke.
Magyar Péter: nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat
Magyar Péter eskütétele után elmondott beszédében kiemelte: hittel, akaraterővel, hazaszeretettel fog dolgozni azért, hogy megfeleljen az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József. „Tisztesség, bátorság, bölcsesség: miniszterelnökként kellő alázattal ebben fogok példát venni, és tanulni tőlük” – fogalmazott. Hozzátette: „érzem és értem a felelősségem”.
Azt mondta:
Magyarország miniszterelnökének lenni hatalmas politikai és emberi felelősséggel jár, de annak történelmi terhével is, hogy elődei áldozata, amit a hazáért hoztak, ne legyen hiábavaló.
Kitért rá: látta, „hogyan lehet a miniszterelnöki pozíciót a nemzet szolgálata helyett a hatalom szolgálatába állítani”, hogyan válhat a politikus saját rendszerének a foglyává, és hogyan képes egy politikai közösség elveszíteni a kapcsolatát azokkal az emberekkel, akiktől a felhatalmazását kapta.
Közölte: a magyar történelem figyelmeztetés minden miniszterelnöknek, hogy a hatalom múlandó, a döntéseik következményei azonban generációkon át megmaradnak.
Azt mondta:
Antall József szavai jelölik ki számukra a szolgálat erkölcsi mércéjét és kötelességét: „én szolgálok addig, amíg a szolgálatom hasznos, teszem ezt a legjobb tudásom szerint, ameddig tudom, és a magyar nemzet igényli”.
A kormányfő hangsúlyozta: „nem azért állok most itt, mert különb vagyok bárkinél az országban”, hanem mert magyarok milliói úgy döntöttek, hogy változást akarnak. Ez a bizalom, amelyet kaptak, egyszerre megtiszteltetés és súlyos erkölcsi kötelesség – hangoztatta.
Megjegyezte: felemelő dolog ezért az országért dolgozni.
Magyar Péter azt mondta: a harmadik magyar köztársaság történetében példátlan az az erő, amivel a magyar emberek a változás oldalára álltak április 12-én. Példátlan volt az országgyűlési választáson résztvevők száma, ahogyan a hárommillió-háromszáznyolcvanötezer rendszerváltó szavazat is az volt – mondta, majd arra kért mindenkit, hogy „hallják és értsék meg ezt az akaratot”.
A magyar emberek arra adtak felhatalmazást, hogy lezárjuk az évtizedek sodródását – jelentette ki. Magyar Péter azt mondta: az emberek arra adtak felhatalmazást, hogy új fejezetet nyissanak Magyarország történetében, hogy ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsanak, „hogy kezdjük újra”.
Azonban újrakezdés nincs megbékélés nélkül, megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül – mutatott rá.
Ezért szembenézésre igazságtételre, megbékélésre és újrakezdésre van szükség, és ha ezek bármelyike hiányzik, „a nekünk felhatalmazást adó magyar embereknek újra csalódniuk kell majd” – fogalmazott a miniszterelnök.
Magyar Péter szimbolikusnak nevezte, hogy „az Orbán-Gyurcsány korszak” két névadó miniszterelnöke nem ül a padsorokban, hogy nyíltan és tisztán beszéljenek a ránk hagyott örökségükről.
Ők megbuktak „politikailag, emberileg, erkölcsileg”, megbukott az a politikai működés, „amely folyamatosan egymásból élt, míg a hazát kifosztotta, egymás ellen mozgósított, miközben felélte Magyarország gazdasági, erkölcsi és társadalmi tartalékait” – emelte ki a miniszterelnök.
Jelezte:
huszonkét évvel azután, hogy Magyarország újkori történetének legnagyobb lehetőségét kapta az uniós csatlakozással, hazánk „felperzselt föld lett”.
Kifosztották, szétrabolták, elárulták, megvezették, és amikor mindezért vállalni kellett volna a felelősséget, saját politikai közösségük, valamint az ország közössége felé, „elsomfordálnak, lemondanak, visszavonulnak, mossák kezeiket” – jegyezte meg.
Hozzátette: az, hogy a korszak névadói nem ülnek ma itt, pontos látlelete annak a politikai kultúrának, amelyik évtizedeken keresztül uralta Magyarországot, a felelősség elhárításának, az önvizsgálat teljes hiányának és a következmények nélküli hatalomgyakorlásnak.
De a magyar nép nem fogja megtenni azt a szívességet, hogy hagyja a szembenézést elmaradni – hangsúlyozta Magyar Péter.
Azt mondta:
egy olyan országot örököltek, ahol hárommillió ember él szegénységben, nyolcszázezer nyugdíjas él létminimum alatt, négyszázezer gyermek pedig nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben nő fel.
Olyan országot örököltek, ahol a leköszönő kormány „három hónap alatt összehozta az éves tervezett költségvetési hiány több mint kilencven százalékát”, ahol megbukott a hatalom, és a bukott hatalom még az utolsó óráiban is megkísérelt ellopni mindent, ami mozdítható – folytatta.
Hozzátette:
egy olyan országot örököltek, ahol évente több tízezer ember hal meg idő előtt azért, mert az egészségügyet kivéreztették, ahol kilencszázezer embernek nincs saját háziorvosa, ahol hónapokat, éveket kell várni egy vizsgálatra vagy egy műtétre, és ahol az emberek öt évvel rövidebb ideig élnek az európai átlagnál.
Hangsúlyozta: Magyarországon az oktatás mostanra a felemelkedés helyett mindinkább a társadalmi különbségek újratermelésének eszköze lett, a család anyagi helyzete és a lakóhely döntheti el egy gyermek sorsát akár születése pillanatában, ahol a felnőttek fele 300 ezer forintnál kevesebből kísérel meg megélni, miközben az árak elszabadultak, és a lakhatás fiatal családok számára elérhetetlen luxussá vált, ahol a gyermekvádelem sok esetben magukra hagyta a legkiszolgáltatottabbakat.
Egy olyan országot örököltünk, ahol az állam a saját polgárai helyett egy szűk politikai és gazdasági elit meggazdagodását segítette elő, miközben ezermilliárdok tűntek el alapítványokból, a nemzeti bankból, túlárazott és felesleges beruházásokkal és politikai klientúrák zsebében – fogalmazott Magyar Péter. Hozzátette, mindeközben Magyarország az Európai unió legkorruptabb államává vált, ahol az elmúlt másfél évtized rendszere 20 ezer milliárd forintnyi vagyont „kivont, ellopott” a köz szolgálatából.
A miniszterelnök azt hangsúlyozta: egy szűk hatalmi elitcsoporton kívül az egész ország hatalmas árat fizetett ezért az időszakért. Közben, tette hozzá, „a politikai tudatosan fordította a magyarokat a magyarok ellen”, közösségeket szakítva szét gyűlöletre, félelemre és állandó uszításra alapuló hatalomgyakorlással. Azt ígérte: Magyarország még lehet igazságos emberséges hazája mindannyiunknak.
Ami történt, az nem a magyar emberek hibája. A magyar emberek éppen bebizonyították, hogy szemben az őket irányítókkal, ez az ország képes a megújulásra, képes a józanságra, képes a szabadság és az igazság iránti vágy, igény megfogalmazására – jelentette ki Magyar Péter.
Hozzátette:
a magyar nép jóval bölcsebb, demokratább, hazaszeretőbb, mint a saját politikai elitje, „amely az elmúlt évtizedekben cserben hagyta őt„. Arról beszélt: minden politikai oldalnak szembe kell néznie saját felelősségével, ennek első lépése pedig annak felismerése, hogy vezetőik személyes és erkölcsi értelemben milyen károkat okoztak.
A demokráciát nem a valaha volt ellenzék bontotta le, de hosszú éveken át megelégedett a következmények nélküli ellenzékiséggel, miközben a hazánk egyre mélyebb, egyre súlyosabb válságba sodródott. A magyar nép nem olyan elitet, nem olyan politikát érdemel, mint ami sorsául jutott az utóbbi évtizedekben – fogalmazott a Magyar Péter.
Közölte: a Tisza képviselői megfogadják, hogy lezárják azt a történelmi korszakot, amely újra és újra egymással fordította szembe a magyar embereket. Arra vállalunk közös kötelezettséget, hogy Magyarországon újra erősebb lesz az, ami összeköt minket, mint ami elválaszt, hogy újra megtanulunk egy nemzetként gondolni önmagunkra – fogalmazott.
A bizalom, az emberség és a közös hazaszeretet nyelvét fogjuk erősíteni ebben az országban – jelentette ki Magyar Péter.
Hozzátette: megfogadják, hogy olyan országot építenek, ahol a politika képes újra reményt, biztonságot, közös célokat adni az embereknek. Ígéretet tett arra is: minden döntésüknél emlékezni fognak arra a „történelmi pillanatra, amikor a magyar emberek milliói kimondták, Magyarország új korszakot akar nyitni”.
Ezzel kapcsolatban viszont arra figyelmeztetett: a szembenézés után – de csak utána – igazságtételre van szükség.
Az igazságtételt a demokratikus újjáépítés egyik alapfeltételének nevezte, hangsúlyozva, hogy Magyarország nem építhet új korszakot „elhallgatott bűnökre, eltitkolt szerződésekre, magánérdekek szolgálatába állított közvagyonra és következmények nélkül hagyott hatalmi visszaélésekre”.
Bejelentette: ezért az elsők között fogják benyújtani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt.
Azzal indokolt: a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott.
Joguk van tudni, hogyan lett a közpénzből magánvagyon, az állami vagyonból politikai befolyás, a közbeszerzésből hűbéri rendszer, a koncessziókból kiváltság – tette hozzá.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb intézménye lesz – szögezte le Magyar Péter. Az lesz a feladata, hogy feltárja az elmúlt 20 év közvagyont érintő visszaéléseit kivizsgálja, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciókat, segítse a büntetőeljárásokat és minden törvényes eszközzel fellépjen a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzéséért
– szögezte le.
A hivatal nem a kormány alá rendelt politikai eszköz lesz, autonóm, független állami szervként fog működni, ami kizárólag az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolással – tette hozzá.
A függetlensége, a szakmaisága, az átláthatósága azért fontos, mert az igazságtétel csak akkor lehet hiteles, ha maga az intézmény is jogállami alapokon áll – szögezte le.
A hivatal fel fogja tárni az állami közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciókat, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapok, az offshore hátterű konstrukciók szerepét, valamint minden olyan ügyletet, amelyeknél felmerül a közvagyon sérelmének, a hivatali visszaélésnek, a hűtlen kezelésnek, a pénzmosásnak, a költségvetési csalásnak vagy a vagyonkimentésnek a gyanúja – közölte Magyar Péter.
Ahol büntetőjogi felelősség merül fel, ott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, a nyomozó és az igazságszolgáltatási szervek munkáját fogja támogatni – jelentette ki Magyar Péter.
Azt mondta, ahol polgári jogi úton lehet visszaszerezni vagyont, ott kártérítési, jogalap nélküli gazdagodási, fedezetelvonási és vagyonzárolási eljárásokat fog kezdeményezni, ahol külföldre vitték a vagyont, ott nemzetközi jogsegélyt és együttműködést fog igénybe venni, ahol pedig állami szerződések, koncessziók vagy alapítványi konstrukciók sértik a közérdeket, ott jogi úton fogja megtámadni azokat.
Aki azt hiszi, hogy politikai kapcsolat, párthűség, személyes lojalitás vagy „régi hatalmi védelem” felmentést adhat a törvénysértések, a visszaélések vagy a közvagyon elleni cselekmények következménye alól, az súlyosan téved. Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország – szögezte le Magyar Péter.
Kijelentette,
ami a nemzeté, annak a nemzet szolgálatában kell állnia, amit jogellenesen vittek el, azt törvényes úton vissza fogják szerezni, amit eltitkoltak, azt nyilvánosságra fogják hozni, amit elkövettek, azt ki fogják vizsgálni és be fogják mutatni. Akik felelősek, azok számot fognak adni a tetteikről, ez az igazságtétel lényege
– összegzett.
Az elmúlt években közjogi intézmények tucatjai veszítették el a függetlenségükbe vetett társadalmi hitet, bizalmat – mondta Magyar Péter, hozzátéve, hogy kiüresítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, magukra hagyták a nemzetet a bajban.
Ezért felszólította azon közjogi méltóságokat és intézményvezetőket, „akik az elmúlt rendszer politikai kiszolgálóivá váltak, vagy mindig is azok voltak, legyen bennük egyszer bátorság szembenézni a saját felelősségükkel, és félreállni Magyarország demokratikus megújulásának az útjából”.
Mondjanak le ma, de legkésőbb május 31-ig, és kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás államfő – követelte. Az a Sulyok Tamás, akit „ma itt hallhattunk” a nemzet egészének képviseletéről, jogállamról beszélni, két év után először a jogállamért aggódni. Ironikus, hogy ez az elmúlt két évben nem sikerült – jegyezte meg Magyar Péter.
Úgy folytatta: nem sikerült aggódnia a köztársasági elnöknek, amikor Orbán Viktor „bukott miniszterelnök” a fél országot kiirtandó rovarnak nevezte, amikor Orbán Viktor vagy a Kúria elnöke bírókat vagy művészeket, civileket fenyegetett, vegzált.
Akkor sem sikerült, amikor a gyermekvédelemben tönkretett kiskorú gyermekek mellett kellett volna kiállni, amikor a most megbukott kormány a titkosszolgálatokat küldte a legnagyobb ellenzéki pártra. Akkor sem szólalt meg, amikor a bukott miniszterelnök közpénzmilliárdokból öntött háborús gyűlöletet minden magyarra, köztük a gyermekekre – sorolta. Az alkotmányra és jogállamra oly kényes ügyvédnek egyszer sem sikerült megállítani az alkotmányellenes jogszabályokat sem, vagy minimálisan ellentartani a jogi önkénynek – tette hozzá.
Hogyan tudná ennyi gyávaság, félrenézés és hazugság után ennek a gyönyörű nemzetnek az egységét megtestesíteni? „Szerintem sehogy. Ideje távozni, emelt fővel, ameddig még lehet” – fogalmazott.
Kiemelte, ha túllesznek a szembenézésen és az igazságtételen, akkor megbékélésre van szükség, de nyílt, vérző sebű áldozatoktól nehéz kérni ezt. Az előző két évtized áldozatainak sora hosszú, sokaknak az állam a kiszolgáltatottságot és nem a védelmet jelenti – mondta Magyar Péter, aki szerint akik segítséget kértek, de csak hallgatást kaptak, bíztak az intézményekben, de azok cserben hagyták őket.
A megbocsájtás nem felejtés: valódi megbékélés nem születhet kimondatlan fájdalmakra, elhallgatott bűnökre és feldolgozatlan, elvarratlan sebekre, nem tudnak új korszakot nyitni szembenézés nélkül – mondta.
A kormányfő úgy fogalmazott: ki kell mondani, hogy ami sok honfitársunkkal történt, az elfogadhatatlan.
Magyarország miniszterelnökeként bocsánatot kért a bicskei, a Szőlő utcai áldozatoktól és a magyar gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától, azoktól, akik ma még gyermekek és akik, már felnőttként hordozzák mindazt, amit velük tettek, és amit a magyar állam elmulasztott megakadályozni.
Azt üzente nekik, hogy nincsenek egyedül, Magyarország mostantól nem fordítja el a fejét. Az államnak az a kötelessége, hogy megvédje a rábízott gyermekeket – rögzítette, kiemelve: ez a kötelesség nem tűr halasztást, magyarázkodást, politikai mellébeszélést.
Bocsánatot kért mindazoktól, akik az elmúlt évtizedekben azt tapasztalták, hogy az állam nem egyformán védi és nem egyformán tiszteli a saját polgárait.
Bocsánatot kért az előző évtizedek elvesztegetett lehetőségeiért, a korábbi kormánypárti politikusok által elkövetett megaláztatásokért, a leszakadás újratermelődéséért és azért, hogy túl sok gyermek úgy nőtt fel Magyarországon, hogy kevesebb esélyt kapott az életben pusztán azért, mert máshová, másmilyen családba született.
Bocsánatot kért azon civilektől, tanároktól, újságíróktól, egészségügyi dolgozóktól és közéleti szereplőktől, akiket megbélyegeztek, meghurcoltak vagy ellenségként kezelték azért, mert fel merték emelni a hangjukat, ki mertek állni az elesettek mellett, mert kritikát fogalmaztak meg, vagy csak más véleményt képviseltek.
Minden magyar kormánya lesz, minden magyar emberért dolgozni fog a rövidesen megalakuló Tisza-kormány – jelentette ki a miniszterelnök.
Magyar Péter hangsúlyozta, céljuk, hogy minden magyar ember valódi polgára legyen a hazának, ne csak a gazdagok, a befolyásosak, ne csak a politikailag hűségesek. Hozzátette, a haza nem kiváltság, a haza közös otthon, a magyar államnak végre minden ember felé ugyanazzal a tisztelettel, méltósággal, felelősséggel kell fordulnia.
A szabad Magyarország számomra azt jelenti – folytatta – , amit Ady Endre úgy fogalmazott meg, „minden ember: fenség”. Ez azt jelenti ebben az országban minden ember számít, minden embernek joga van ahhoz, hogy úgy érezze, a magyar állam érte is dolgozik – fejtette ki.
Az elmúlt évek legsúlyosabb bűnének azt nevezte, hogy a politika szándékosan szembefordította a magyart a magyarral, egy egész ország lelkiállapotát mérgezte meg az a politika, amely cinikusan játszadozott a mesterséges félelemkeltéssel.
Ez a korszak április 12-én egyszer és mindenkorra lezárult – hangoztatta, azt sürgetve, hogy kezdjék meg a nemzet újraegyesítésének hatalmas munkáját.
A nemzeti megbékélés nem egyetlen törvényen, beszéden, választási győzelmen múlik, hanem azon, hogy a magyar emberek képesek lesznek-e újra bizalommal fordulni egymás felé – értékelt.
A kormányfő azt kérte minden magyar embertől, hogy ne hagyják magukra a politikusokat a politikával, figyeljék őket, kérjék számon tőlük az ígéreteket, és vitatkozzanak velük.
Azt ígérte, lépésről lépésre, tégláról téglára fogják újraépíteni az államot, a bizalmat, a közszolgáltatásokat, a tisztességes versenyt, a nemzeti összetartozást és a reményt.
Azt mondta: megerősítik a gyermekvédelmet, és világossá teszik, hogy a gyermekek biztonsága a magyar állam egyik legfontosabb kötelessége. Olyan Magyarországot építenek, amely hazavárja a külföldön élő magyarokat, ahol a munka ismét tisztes megélhetést biztosít, ahol a bérek felzárkóznak az európai szinthez, ahol az adórendszer igazságosabbá és kiszámíthatóbbá válik, és a magyar gazdaság gyarapodásából végre a családok is részesülnek – sorolta.
Kiemelte: olyan Magyarországot építenek ahol „a közpénz újra közpénz, a közvagyon újra a nemzet vagyona lesz”. Ahol senki nem gondolhatja többé, hogy politikai kapcsolatokkal, párthűséggel vagy személyes lojalitással megszerezheti azt, ami minden magyaré – fogalmazott. Hangsúlyozta: olyan Magyarországot építenek, amelynek „újra van becsülete Európában és a világban, amely nem sodródik ki a saját maga által választott szövetségi rendszerekből”, és nem hajbókol idegen érdekek előtt. Magyarország helye Európában van; „erős, megbecsült, saját érdekeit világosan képviselő” Magyarországot építenek – tette hozzá Magyar Péter.
Megjegyezte: a nemzeti önrendelkezés kormánya lesznek, helyreállítják Magyarország nemzetközi hitelességét, újjáépítik a szövetségi kapcsolatokat, és hazahozzák azokat az uniós forrásokat, amelyek a magyar embereket, a magyar vállalatokat illetik meg.
Kijelentette: működő és emberséges Magyarországot építünk.
A kormányfő kiemelte:
ez a Magyarország működő, mert az állam végre elvégzi a dolgát, gyógyít, tanít, véd, közlekedést szervez, biztonságot ad, esélyt teremt, és pontosan elszámol a rábízott vagyonnal. Emberséges, mert nem felejti el, hogy minden döntés mögött emberi sorsok vannak
– közölte.
Azt kérte a képviselőktől, hogy értsék meg a választás üzenetét és történelmi súlyát. Különösen nagy felelőssége van a kétharmados többséggel rendelkező kormánypárti frakciónak – közölte.
Azt mondta: elindítják Magyarország alkotmányos rendszerének átfogó felülvizsgálatát annak érdekében, hogy „soha többé ne alakulhasson ki az eddigiekhez hasonló mértékű hatalmi koncentráció„. Megerősítik a fékek és ellensúlyok rendszerét, helyreállítják a valódi intézmények függetlenségét, és kezdeményezik a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását, „mert egy demokratikus országban a hatalomnak mindig korlátok között kell működnie” – sorolta.
Magyar Péter arra kérte tiszás képviselőtársait, hogy minden nap úgy lépjenek be „ebbe a házba”, hogy másfél-két évvel ezelőtti önmaguk is büszke lehessen rájuk.
A Fidesz soraiban ülőkhöz szólva megjegyezte: a kölcsönös tisztelet megadásával kezdik a parlamenti munkát.
Azonban jelezte: Ágh Péter mandátuma megszerzésének körülményei túlmutatnak egyetlen választókerületen, „olyan politikai machináció jelent meg ott, amely méltatlan a magyar demokráciához, és amelyet a magyar közéletből végleg ki kell, és ki is fogunk vezetni”. Manipulatív, piti, jogellenes választási módszerekre nem lehet jogállamot és demokráciát építeni – fogalmazott, majd azt mondta: Strompová Viktória története arra figyelmeztet, „hová vezet, ha a politika újra és újra meg akarja mondani, hogy ki tartozhat a nemzethez, és ki nem”.
Magyar Péter az ellenzékhez szólva úgy értékelt: történelmi súlya lesz annak, hogy hogyan szavaznak az ügynökakták nyilvánosságra hozása, a közvagyon sorsának feltárása, valamint a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása ügyében.
A fideszes képviselőket arra kérte: legyenek a Tisza ellenfelei, ha úgy látják helyesnek, legyenek szigorú bírálók, ha a kormányoldal hibázik, de legyenek partnerek abban, hogy Magyarország végre tiszta, átlátható és minden magyar közös országa legyen.
Az ellenzék megmutathatja, hogy a vereségből nem további gyűlölet, hanem felelős, alkotmányos, hazafias ellenzékiség is születhet – mondta.
Magyar Péter beszéde végén a rendszerváltás utáni első szabadon választott országgyűlési alakuló ülését, és Varga Béla kisgazda politikust idézve azt mondta:„Nehezebb olykor szabadnak, mint rabnak lenni.”. Szerinte Varga Béla szavai ma éppen olyan aktuálisak, mint 1990-ben. A szabadság súlyos felelősség, rajtunk múlik, hogyan élünk azzal a szabadsággal, amit a magyar nemzettől most kaptunk ajándékba – mondta.
Magyar Péter: a mai nap annak a közös hitnek a beteljesedése, hogy Magyarország képes újra talpra állni
Megválasztása után Magyar Péter a rendszerváltó népünnepélyként meghirdetett rendezvényen arról beszélt: az Országház, amely évekig „az elnyomás, a hatalmi gőg, a kivagyiság szimbóluma” volt, most „a tiétek”, visszavettétek”, a „ti képviselőitek ülnek ott újra, minden magyar ember képviselői”.
Azt is mondta:
ezt a történetet nem pártközpontokban, nem propagandagépezetek írták. „Ti írtátok munkával, hazaszeretettel, reménységgel, aggodalommal, eltökéltséggel és derűvel. Ez itt most a ti rendszerváltásotok, a ti hazátok, a ti Országgyűlésetek”
– fogalmazott Magyar Péter, köszönetet mondva ezért az embereknek.
Hozzátette: a földkerekség minden kontinense elámulva, irigységgel figyelte és figyeli a csodát, amit a magyar emberek véghez vittek és visznek, és egy világ tanulta meg kimondani, hogy „árad a Tisza”.
Ma minden szabadságszerető ember a világon szeretne egy kicsit magyar lenni – jegyezte meg.
Kitért arra is: a magyar embereket éveken keresztül arra akarták tanítani, hogy csodák nincsenek, hogy a háború a béke, a szabadság a szolgaság, a tudatlanság erő; aki másképp gondolkodik, az kevésbé magyar, az kevésbé értékes, kevésbé része a hazának.
De éppen az ellenkezőjét tanították meg az országnak és a nagyvilágnak, azt, hogy a leggonoszabb önkényt a leghétköznapibb emberek győzik le, hogy a hatalmi gépezet ellen nem egy másik hatalmi gépezet kell, hanem hús-vér emberek, akik postaládáról postaládára, házról házra járva, télben, fagyban, esőben, bármire képesek a hazájukért, a szomszédjukért, a rokonaikért, a közösségükért – fogalmazott a politikai közösségükről a Tisza Párt elnöke.
Magyar Péter beszédében minden magyar ember képviseletére tett ígéretet.
Kijelentette:
„nélkületek nem szeretnénk és nem is fogunk kormányozni”. „Minden magyar embert képviselni fogunk, de ehhez ti is kelletek” – hangoztatta, arra kérve a közönséget, hogy továbbra is alapítsanak szigeteket, szervezzenek helyi közösségeket, ismerjék meg egymást, legyenek kíváncsiak egymásra és Magyarországra.
Kiemelte: ez a csodálatos ország nem a gyűlölet országa, nem a félelem országa, nem a reménytelenség országa; Magyarország tehetséges, szabad, bátor és tisztességes emberek hazája.
Elmondta azt is: szeretné meghálálni, amit a magyar emberektől az elmúlt években, hónapokban, hetekben kapott. Mindig emlékezni fogunk a szabadságszerető, hazaszerető magyar emberek rendszerváltó erejére – fogalmazott.
Felidézte, hogy az elmúlt két évben több mint hétszáz településén járt, számtalan emberrel találkozott, nekik üzente: „soha, de soha nem felejtem el nektek, amit ti tanítottatok nekem Magyarországról (…), nemcsak az országot, de engem is megváltoztattatok”.
A következő évek egyik legfontosabb feladataként azt jelölte meg, hogy „újra megtanuljunk közösségként tekinteni egymásra”. Arra kérte ezért támogatóit, forduljanak azokhoz a honfitársaikhoz is, akik most csalódottak, akik félnek, akik veszteségként élik meg ezt az időszakot.
Együtt fogjuk újjáépíteni Magyarországot, mert nincs jobb, nincs bal, csak magyar – hangoztatta Magyar Péter.
Arra is kérte a magyarokat, hogy forduljanak oda azokhoz is, akik nélkülöznek, magányosak, akik elvesztették hitüket, akik úgy érzik, hogy őket már senki sem látja. Mert egy ország valódi ereje nem a győztesek parlamenti mandátumának számában mérhető, hanem abban, hogy hogyan bánunk a legelesettebb emberekkel – hangsúlyozta.
Hozzátette:
most kezdődik igazán a munka, most kell közösségeket építeni, vitatkozni, segíteni egymásnak, megmutatni, hogy a politika lehet tisztességes, emberi, bátor, őszinte, szép és hasznos dolog.
A miniszterelnök beszéde végén azt kérte a jelenlévőktől, vigyék el ezt a napot emlékbe magukkal, majd megköszönte a közösség munkáját, a sok kedvességet, biztatást, jó szót és szeretetet, amit kaptak.
„Azt kérem, hogy öleljétek meg egymást, hogy énekeljetek, nevessetek, mert nagyon-nagyon hosszú és sokszor rögös út vezetett idáig, de ma végre szabad örülni és van miért örülni! Hát akkor örüljünk, és végre legyen tánc!” – zárta beszédét Magyar Péter.
A Magyar Péter: a közpénz újra közpénz, a közvagyon újra a nemzet vagyona lesz bejegyzés először Atádhír-én jelent meg.